Az éghajlatkutató emlékeztetett arra, hogy tavaly augusztusban ugyan sok csapadék hullott, de azóta az átlagosnál kevesebb.
Sajnos az a tendencia, hogy a hónapok többségében kevesebb csapadék esik az átlagosnál, és csak néhányban több - tette hozzá Mika János.
A szakember leszögezte, hogy a Föld éghajlata egyértelműen melegszik, amit nagy valószínűség szerint az ember okoz.
A változással párhuzamosan a légkör cirkulációja, a ciklonok, anticiklonok aránya előnytelenül tolódik el, a magas nyomású, derült időt hozó anticiklonok aránya nő a csapadékot hozó ciklonokkal szemben.
Nem tudnak elmozdulni
Az éghajlatkutató kiemelte, hogy a természeti feltételek közül rövid távon változik a hőmérséklet, a csapadék és a napfénytartalom, ennek hatására a természetes és az igazgatott növénytakaró vízmérlege egyaránt romlik.
Végeredményben kevesebb lesz a termés, kisebb zöldtömeg képződik, néhány fajta számára pedig kritikusan rosszá válnak a feltételek.
Az egyik baj, hogy az éghajlat gyorsabban változik, mint ahogyan sok növény természetes szaporodásával el tudna mozdulni más területek felé, a másik, hogy egyébként sem tudna tovább mozdulni, mert ott települések vagy művelt területek vannak - hangsúlyozta Mika János.
A szakértő kérdésre válaszolva közölte: a magyar nyár egyre inkább megfelel a pálmafáknak, a tél azonban még sokáig nem lesz jó számukra, így a túléléshez gondoskodásra van szükségük.
Az egyik erdészeti hatóság megbízott igazgatója az InfoRádióban azt mondta: az enyhe tél miatt a korábbiakhoz képest kétharmadnyi csapadékmennyiség hiányzik a fák alól. Ezzel együtt egyelőre nem kell számítani az őshonos növények kipusztulására, legfeljebb csak arra, hogy más térségekben telepednek meg - mondta Szentpéteri Sándor. Az elmúlt három évben ugyanis sok csapadék hullott.