Az ember vagy a Nap felelős a globális felmelegedésért?

Infostart
2007. március 18. 12:56
"A nagy globális felmelegedési svindli" címmel a közelmúltban jelent meg egy összeállítás az interneten. A film sokakat elbizonytalanított, hogy valóban a szén-dioxid felelős-e az éghajlatváltozásért. Ugyanis az abban megszólaló tudósok szerint szinte kizárólag a Nap okozza a globális felmelegedést. Az InfoRádiónak nyilatkozó Láng István akadémikus azonban azt hangsúlyozza, hogy az emberiség is felelős a felmelegedés várható következményeiért.
Mindez azt jelenti, hogy nincs jelentősége az emberiség környezetkárosító tevékenységének?

Én ezzel nem tudok egyetérteni. A természeti tényezők valószínűleg belejátszanak a klímaváltozás alakulásának, hiszen a klíma az elmúlt százmillió évben is változott. De nem volt még olyan helyzet, mint ma, ugyanis 6,3 milliárd ember még sosem élt a Földön. Mindenkit el kell látni élelemmel, vízzel, gyógyszerrel, energiával, tehát ez egy teljesen más helyzet, mint bármikor eddig volt. Nem jó azt mondani, hogy ami volt a múltban, ugyanaz leképezhető a jelenre is. Az emberiségnek különleges szerepe van a felmelegedés felgyorsításában. Több dolog is egyszerre valósult meg: a földfelszín melegedési tendenciája az elmúlt 150 évben, a légkör szén-dioxid tartalmának a növekedése, az emberiség létszámának a növekedése, sőt, van egy negyedik is, a felhasznált fosszilis tüzelőanyagok mennyiségének növekedése, amelyet elégetünk, így a széndioxid a levegőbe jut. A négy ábra teljesen egybe esik, én nem hiszem, hogy ez véletlen. Itt ok-okozati összefüggések vannak. Ezt mondják a világ tudósainak döntő többsége is.

Kinek az érdeke lehet egy olyan összeállítás közlése, amely figyelmen kívül hagyja az ön által említett hat és félmilliárdnyi földlakót? Tudományos munka ez, vagy inkább lobbiérdekek megnyilvánulása?

Én nem vonom kétségbe, hogy neves tudósok is közreműködtek, és legjobb lelkiismeretük szerint mondták el a véleményüket. A tudományban egyébként megszokott dolog, hogy ugyanarról a kérdésről ellentétes álláspontok jelenjenek meg. Ami a kérdését illeti: gazdasági érdekek és érdekellentétek természetesen vannak, de minkét esetben, tehát a globális fölmelegedés hangsúlyozása esetében is. Azért ne legyünk naivak, lobbiérdekek mindenhol vannak. A lényeg, hogy az új helyzethez hogyan tud a gazdaság idomulni. Milyen új érdekeket tud megtalálni. Egy példa erre a bioetanol gyártása. Ez egy teljesen új üzleti lehetőség, nem véletlen, hogy nemzetközi szinten hatalmas tőkék mozdultak meg ebbe az irányba. Érdekük, hogy minél nagyobb energiaforrást állítsanak elő.

Tegyük fel, hogy ha úgy is van, ahogy a filmben nyilatkozó tudósok állítják, hogy az emberiségnek nincs köze a felmelegedéshez, attól felmelegedés még van. Mit lehet ebben az esetben tenni?

A cselekvés kétirányú kell, hogy legyen. Az egyik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Ismeretes, hogy az EU nemrég hozott egy olyan állásfoglalást, amely szerint 2020-igy átlagosan 20 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást, és növelni a megújuló energiaforrások használatát. A másik az alkalmazkodás. Tudni kell, hogy a szükséges intézkedések meghozatala után is a légkör stabilitása csak évtizedek múltán állhat helyre. Addig is lesznek természeti katasztrófák, árvíz, belvíz, szélvihar, hőséghullám, korai, késői fagyok, váratlan meleg telek, tehát nekünk az alkalmazkodásra is meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Ez lehet egy ország klímapolitikájának alapja. Az a tudományos projekt, amelyet én vezettem, és amely nemrég zárult le, azt javasolja, hogy együttesen kell szemlélni ezeket a problémákat.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást