A fosszilis tüzelőanyag-készlet véges, a megújuló forrásoknak pedig csak egy része alkalmas járművek meghajtására. Steven Chu kínai származású amerikai fizikus és társai a kaliforniai Berlekey laboratóriumban most úgy vélik, jó úton vannak egy újabb alternatíva felé.
A megoldást a mindenfajta fát átrágó hangyafajta, a termeszek emésztőcsatornájában vélik megtalálni. A termeszek emésztőrendszerében található baktériumok által termelt enzimek ugyanis olyasmire képesek, amit az emberi technológia csak erős savak és nagyon magas hőmérséklet segítségével tud megoldani: cukorrá alakítják a növényi rostokat.
Cukorból pedig egyszerű erjesztéssel alkohol állítható elő.
Ha a technológiát sikerülne ipari termelésre alkalmassá tenni, az komoly előrelépést jelentene, ugyanis a bioüzemanyagok - akár a biodízel, akár a bioetanol - előállításához hatalmas termőterületek kellenek, míg világszerte rengeteg növényi rost - cellulóz és lignin - megy veszendőbe.
A termeszek technológiája ígéretes, bár egyelőre meglehetősen lassú: a rovarok ugyanis napokig emésztik a fát, míg abból cukor lesz, ez pedig ipari szintű termelésre túl lassú. A kutatók most azon dolgoznak, hogy géntechnológiával más baktériumokba ültessék át a faemésztő enzimeket, és felgyorsítsák a folyamatot.
Steven Chu - aki egyébként 1997-ben még atomfizikusként kapott Nobel-díjat - hisz abban, hogy egy évtizeden belül hangyabenzint tankolhatunk. De ami ennél is fontosabb, az egyik nagy olajvállalatot meggyőzte arról, hogy érdemes ezt a kutatást 500 millió dollárral támogatni.