A területen dolgozó brit kutatók szerint az amfiteátrumot időszámításunk szerint 100 körül építették, és száz évvel később - talán a Britannia provinciában tartózkodó Septimus Severus császár kedvéért - építették át a Colosseum pontos másává.
Noha a chesteri aréna jelentősen kisebb volt, mint a római Colosseum, a tudósok szerint árkádsora ugyanúgy 80 boltívet tartalmazott, ezért a hasonlóság rendkívüli lehetett. Ha a kutatóknak igazuk van, az azt jelenti, hogy a jelenleg ismertek közül csak a chesteri és a római építmény rendelkezett pontosan ennyi boltívvel.
A régészeti adatok szerint a helyiek lelkes látogatói voltak az építménynek, lazacot, osztrigát, mogyorót, vadállatok húsát, valamint disznó-, marha-, csirke- és bárányhúst fogyasztottak a műsor alatt.
A porondon fellépőknek már nem volt ennyire kellemes a helyzetük, az arénában törött páncéldarabokat és tőröket, valamint emberi testmaradványokat is felleltek az ásatás során.
A régészek összesen tízféle emberi csontmaradványt találtak, egyebek mellett lábcsontokat és koponyatöredékeket - a jelek szerint többen vadállatok állkapcsai és karmai között végezték.
A gladiátorküzdelmek a jelek szerint fontosak voltak a helyi gazdaság számára, az épületek kívül hússütőket állítottak fel az árusok, és a gladiátorokhoz kapcsolódó szuveníreket is árultak.