Az Economist című lapban megjelent írás szerint riasztó megállapításokat tett az ENSZ klímaváltozási kormányközi bizottsága 2007-es jelentésben.
A cikk írója arra is emlékeztetett, hogy a sarki jégtakarók 2004-ben és 2005-ben 14 százalékkal csökkentek, és a folyamat felgyorsult. Nemrég egy 11 ezer futballpálya nagyságú jégdarab vált le a kanadai sarkvidékről.
Az ENSZ jelentése szerint a politikusokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hiszen az éghajlatváltozás tudománya folyamatosan fejlődik, így a nagyközönség is egyre többet tud a várható veszélyekről.
A klímakutató nem optimista
A globális felmelegedés azt jelenti, hogy a szélsőséges időjárási események száma nő, intenzitásuk, társadalmi-gazdasági hatásuk pedig erősebb lesz, mint valaha. A csapadék egyenlőtlen eloszlására is számítani kell - mondta az InfoRádiónak Láng István.
A klímakutató hozzátette: igen nagy a valószínűsége, hogy igazuk lesz a brit kutatóknak; a 2007-es év lehet az eddigi legmelegebb.
A mezőgazdaságnak sem tesz jót a mostani, szokatlanul enyhe időjárás.
Láng István elmondta: a novemberben, decemberben és január elején mért, az átlagosnál jóval magasabb hőmérsékletek valóban a szélsőségek sorába tartoznak.
A professzor szerint nem várható, hogy a legnagyobb károsanyag-kibocsátó országok - köztük az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália - ratifikálják az üvegházhatású gázok emisszióját szabályzó kyotói egyezményt.
Alacsonyabb szinteken, a városok, társadalmi csoportok és vállalatok szintjén azonban valószínű, hogy jobban figyelembe veszik majd az új tényezőket.
Meleget jósol a brit jelentés
A brit meteorológiai hivatal jelentése szerint 60 százalék az esély arra, hogy a 2007-es év átlaghőmérséklete magasabb lesz az 1998-as rekordnál, és valószínű, hogy idén 0,54 Celsius fokkal lesz melegebb a hosszú távon mért átlagos 14 foknál.
A dokumentumból az is kiderül, hogy a tavalyi volt a hatodik legmelegebb év a Földön.
Kate Hopkins, a brit meteorológiai intézet munkatársa szerint az adatok arra figyelmeztetnek, hogy valóban klímaváltozás megy végbe a világban.
Az ENSZ időjárás-ügynöksége szerint bolygónkon a 150 évre visszamenőleg mért tíz legmelegebb év mindegyikét 1994 után regisztrálták.
A brit intézet egyébként két időjárási összetevőt vizsgált meg előrejelzésében: az üvegházhatást kiváltó gázokat, másrészt az El Niño-effektust.
A tudósok szerint ez utóbbi jelenség - amelynek érkezését szokatlanul meleg tengeráramlatok jelzik Dél-Amerika partjainál - van a legnagyobb hatással a Föld éghajlatának változékonyságára.