A nanobionták olyan nanométeres (a milliméter milliomod része) tartományba eső - a jelenleg ismert baktériumoknál akár százszor kisebb - részecskék, amelyek fontos szerepet játszhatnak különböző meszesedési folyamatokban. Megjelenése kezdeményezheti a mészlerakódást például az érfalban - mondta el az InfoRádióban Puskás László.
A Szegedi Biológiai Központ főigazgatói csoportjának tudományos főmunkatársa szerint fontos előrelépés lehet a meszesedés kezelésében, kialakulásának megakadályozásában a pontos mechanizmus ismerete, hogy melyek azok a fehérjék, amelyek közre játszanak ezeknek a részecskéknek a kialakulásában.
Van egy elméleti határ aközött, hogy valami élő vagy sem: minden élőlényben van egy olyan "masinéria", ami a fehérjéket alkotja, azonban a nanobionták olyan kicsik, hogy nem férne bele egyetlen riboszóma, vagyis fehérjealkotó "gyáregység" sem. A nanobionták tehát - legalábbis a magyarok szerint - inkább élettelenek, mint élők.
"Finn, és amerikai tudósok korábban kőzetekből, kőzetlenyomatokból, a finnek vesekőből és vérből is izolálták ezeket a részecskéket. A magyar kutatók voltak azonban az elsők, akik meszes érmintákból izoláltál a nanobiontákat" - jelentette ki Puskás László.
A Szegedi Biológiai Központ főigazgatói csoportjának tudományos főmunkatársa az InfoRádióban elárulta: a kísérletek azt mutatják, hogy azokban az erekben, amelyekben kiterjedt meszesedés fordult elő, sokkal gyakrabban mutathatók ki ezek a parányi részecskék. A kutatás ott azonban még nem tart, hogy nagy biztonsággal ki lehessen jelenti: ezek a nanobionták okoznak betegségeket.