A német kormány megrendelésére készült két tudományos elemzés is azt állítja: 50 éven belül megoldható volna Európa energiaproblémája, ráadásul veszélytelen és környezetbarát technológiával.
Gerhard Knies és Franz Trieb, a jelentések szerzői az Észak-Afrika és a Közel-Kelet sivatagjaiban rendelkezésre álló hatalmas napenergia mennyiséget hasznosítanák.
A háztetőkön használatos napenergia-panelek helyett azonban egy másik technológiát, az úgynevezett concentrated solar power, vagyis koncentrált napenergia rendszert használnák.
Ez gyakorlatilag hatalmas tükrökből áll, amelyek a nap sugarait egy gázt, vagy folyadékot tartalmazó tartályra összpontosítják, 400 Celsius fokra melegítve azt. Az így keletkező gőzből egyszerű gőzturbinákban nyernek áramot.
Gerhard Knies és Franz Trieb számításai szerint a világ teljes energiaszükségletét fedezni lehetne, ha a Föld sivatagjainak csupán fél százalékát beépítenék ilyen naperőművekkel.
Édesvizet is termel
A koncentrált napenergia rendszernek azonban más kapcsolódó hasznuk is van. Melléktermékként például édesvizet állítanak elő, ami a sivatagokban különösen nagy érték, és akár a tükrök árnyékában kialakítható veteményesek öntözésére is használható.
A rendszer ráadásul hideg vizet is képes termelni, amely légkondicionálást is biztosíthat a közeli városok lakóinak.
Ráadásul a rendszer nem csak napsütésben működik, hiszen a forró folyadék tárolásával naplemente után még órákon keresztül működtethetőek a gőzturbinák.
Versenyképes az olajjal és a földgázzal is
A két német tudós szerint a napenergia-rendszer egy hordó kőolajból nyert energiát egységként véve 50 dollárba kerül, ami már most is versenyképessé teszi az olajjal. Becsléseik szerint a hatalmas tükrök nagyüzemi termelésének megindulásával a költségek 20 dollárra csökkenhetnek.
Bár a koncentrált napenergia-rendszer a termelés szempontjából többe kerül a földgáznál, azonban ha a járulékos hasznokat - az édesvíz, a növénytermesztés és a légkondicionálás lehetősége - is beleszámítjuk, versenyképes a gázzal - állítják a tudósok.
Elektromos hálózat Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet között
Kérdés persze, hogy az energia hogyan jutna el a sivatagokból Európába. Erre a két szakértő egy hatalmas, nagyfeszültségű egyenáramú hálózat kiépítését javasolja, ami összekötné Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet országait.
Minden állam ebbe a rendszerbe táplálná be alternatív forrásból létrehozott energiáját. A sivatagi napenergia mellé így például a brit szélenergia, a norvég vízenergia, illetve a közép-európai biomassza- és geotermikus energia is bekerülne.
Az egyenáramú hálózatban csak kevés energia veszne el "szállítás" közben, a szakemberek szerint ezer kilométerként 3 százalék.
"Teljes mértékben megvalósítható és költséghatékony lehet a napenergiából nyert elektromos áram szállítása nagy távolságokon keresztül is. A szállítást is beleszámolva, a napenergia importálása a legolcsóbb energiaforrások között lehet Európa számára" - hangsúlyozza Gerhard Knies.
A szén-dioxid kibocsátását is csökkentené
Ráadásul ezzel a megoldással 2050-re a térség 70 százalékkal tudná csökkenteni a globális felmelegedésért felelőssé tett szén-dioxid kibocsátását is.
Az ötlet köré már egy tudományos társaság is szerveződött. A Trans-Mediterranean Renewable Energy Cooperation (Földközi-tengeri Térségbeli Megújuló Energia Együttműködés) tagjai azt remélik, hogy Németország jövőre esedékes EU-elnöksége idején Angela Merkel német kancellár hangsúlyosan fellép majd a hálózat megvalósulásának érdekében.