Maguk a genetikusok is meglepődtek, amikor kiderült, hogy a DNS jelentős részét kitevő, korábban hulladéknak tartott molekulák jelentős információt hordozhatnak. A nem fehérjékből álló DNS-részeknek kulcsszerepe lehet a krónikus betegségek kialakulásában.
Minden egyes emberi sejtmagban kétméternyi DNS van, de nagyon összegyűrve - mondta az InfoRádióban Falus András immunológus. A feltérképezett gének azonban ennek csak a töredékét teszik ki, a nagy része ismeretlen a tudósok előtt.
Ezek a molekulák egyelőre csak jelhalmaznak tűnnek, amelyből igen keveset tudnak értelmezni a kutatók.
Az azonban komoly felfedezés, hogy ezeknek a DNS-részeknek is komoly szerepük lehet egyes betegségek továbbvitelében.
A kutató elmondta: például az immunbetegség nagy része nem vezethető le a génekből a jelenlegi ismeretek alapján.