A kémiai Nobel-díjat idén Roger Kornberg, a Stanford Egyetem 59 éves kutatója kapja, kutatási területe pedig - a genetika - közeli kapcsolatban van azokkal a kutatásokkal, amelyekért az idei orvosi Nobel-díjat két amerikai tudósnak odaítélték.
Kornberg a genetikai információ átírásának mechanizmusát fejtette meg, oly módon, hogy sikerült átmeneti állapotban leállítania a ribonukleinsav írási folyamatát.
Mivel az átírás maga minden, sejtmaggal rendelkező élő szervezet esetében azonos, a felismerések a növényektől a gombákon és állatokon át az emberig érvényesek.
A felfedezés egyben azzal is biztat, hogy a genetikai információ másolási folyamatának ismeretében könnyebb lesz olyan, éppen az átírás hibáiból adódó betegség gyógyítása, mint a rák, bizonyos szívbetegségek és számos gyulladásos folyamat.
Roger Kornberg apja, a biokémikus Arthur Kornberg 1959-ben kapott Nobel-díjat szintén genetikai kutatásaiért, ugyanis ő írta le a DNS-szintézis biológiai folyamatát.
Õk ketten egyébként a hatodik apa-fiú páros a svéd királyi akadémia kitüntetettjei sorában. Van még van apa és lánya, illetve anya és lánya is a korábbi díjazottak között, ők mind a Curie-család tagjai.