A testület azért ítélte oda a legtekintélyesebb tudományos kitüntetést a két amerikai tudósnak, mert felfedezték a genetikai információáramlás ellenőrzésének alapmechanizmusát.
Andrew Z. Fire, a Carnegie Intézet és Craig C. Mello, a massachusetsi egyetem kutatója fedezte fel a ribonukleinsav-interferencia nevű jelenséget 1998-ban, és azóta már gyógyszergyárak és biotechnológiai cégek kísérletei bizonyították, hogy a jelenségnek komoly szerepe lehet a gyógyításban.
Az RNS-interferencia gyakorlatilag arra képes, hogy hibás géneket semlegesítsen, így valószínűleg számos olyan betegség gyógyítható vele, ami hagyományos terápiával nem kezelhető, ráadásul úgy tűnik, hogy a kezelt egyedek leszármazottai is öröklik a védettséget.
Magát a jelenséget már korábban észrevették, és mint sok más felfedezésben, a véletlennek itt is komoly szerepe volt. Amerikai és holland növénybiológusok élénkebb színű petúniákat szerettek volna létrehozni, ezért a virágok DNS-ébe olyan géneket juttattak, amelyek festékgyártó enzimek termeléséért felelősek. Meglepetésükre a virágok nem, hogy nem lettek élénkebb színűek, de szinte kivétel nélkül fehérek - vagyis teljesen színtelenek maradtak.
A jelenséget leírták, de érteni nem értették. A két díjazott viszont 1998-ban rájött arra, hogy a jelenség a szervezetek egy természetes védekezési módja, amellyel a genetikai információt átvivő RNS segítségével blokkolnak károsnak tekintett géneket.
Most már az öregkorral járó vakság illetve a súlyos májkárosodás teljes gyógyításával biztató állatkísérletek folynak az RNS-interferencia módszerével és a kutatók abban bíznak, hogy az AIDS és számos más vírusos betegség is gyógyítható lesz ilyen módon.
Az idei Nobel-díjakat és az azokkal járó fejenként 295 millió forintot idén december 10-én Stockholmban és Oslóban adják át.