Kevesen tudják, hogy az orvoslás története ma is tele van rejtélyekkel, és az ilyen tanácskozások alkalmat adnak arra, hogy ezeket a titkokat egymás között megosszák az orvos-történészek - mondta az InfoRádiónak a Nemzetközi Orvostörténeti Társaság főtitkára.
Dr Alain Towaide több orvostörténeti kuriózumot is említett: köztük azt, hogy Shakespeare színdarabjaiban azért szerepelnek olyan hangsúlyosan a lakomák és az ételek, sőt az egészséggel kapcsolatos leírások, mert abban a korban ez volt az egyetlen módja annak, hogy az orvosok a nagyközönséghez egészségügyi és étkezési tanácsokat juttassanak el.
Egy másik terület: az orvos-történészek a mai napig vizsgálják, hogy milyen kommunikációs hiba következtében állhatott elő, hogy az Afrikában futótűzként terjedő HIV-fertőzésről hosszú évekig alig tudott valamit a fejlett világ.
Az akkori tapasztalatok tanulságul szolgálhatnak ahhoz, hogy mit kell másképp csinálni ma -tette hozzá Dr Towaide.
A konferencia másik fő témája az ókor betegségeinek azonosítása - folytatta a főtitkár.
Ma már rendelkezésre állnak olyan DNS-vizsgálatok, amelyekből megfejthető, hogy milyen betegségek pusztítottak az ókori görögök vagy rómaiak körében. Erről nagyon keveset tudnak még a történészek, pedig ezek nyomán követhetővé válna az ókori társadalomban élő népesség alakulása, és az adott populáció genetikai öröksége, ami viszont a ma emberének fontos.
Eddig csak ókori szövegek alapján dolgoztunk, és mostanság kezdődött el az ókori sírokból származó csontok DNS-vizsgálata. Az első eredmények egyike, hogy az időszámítás előtti 4 században nem pestis, hanem tífusz pusztította el Athén polgárainak jelentős részét. Vannak olyan történelmi tapasztalatok, amelyeket az archeológusok munkája nyomán még a mai közegészségügy is hasznosíthat - mondta a főtitkár.