Az édesvízért indulhatnak el a közeljövő háborúi - derült ki a stockholmi vízügyi konferencián. A világ ivóvíztartalékai ugyanis olyan gyorsan fogynak, hogy birtoklásuk a 21. század egyik legfontosabb biztonsági problémája lesz.
A világon már ma is minden harmadik ember olyan területen él, ahol nincs elég víz. 2050-re a víz iránti kereslet a mostaninak a duplája lesz. Ennél is riasztóbb az ENSZ népesedési alapjának prognózisa: 2025-ben a Föld nyolcmilliárd lakójából ötmilliárd nem jut majd elég iható vízhez.
A konfliktusokat egyrészt az gerjeszti, hogy a több országon áthaladó folyókat mindenhol szennyezik, elterelik és erőműveket építenek rájuk, ami alapvetően befolyásolja a vízhozamot.
A nemzetközi jog azonban nem kínál megoldást arra, ha két ország a víz miatt kerül szembe egymással, hiszen nehéz eldönteni, hogy a folyó kié: senkié, vagy mindenkié.
A másik probléma, hogy a világ nagy része ma már nem tudja a lakóhelyén előállítani az élelmiszert, mert nincs hozzá elég vize. Márpedig a legtöbb víz a mezőgazdasághoz kell, az agrárium ugyanis hetvenszer annyi vizet használ fel, mint amennyi fürdésre, mosásra, főzésre és ivásra elmegy.
Ez pedig oda vezethet, hogy a városlakók szembe kerülnek a vidéken élőkkel. Ahol pedig nincs víz az öntözéshez, az ott élők generációkon keresztül nemzetközi segélyekre szorulnak.
A különbségek óriásiak: sok országban még ma is ingyen van a víz, ezért pazarolják. A Világbank ezért azt sürgeti, hogy a víz ára tükrözze az előállítás költéségét.
Ma már a nagyvárosokban is gyakoriak a vízkorlátozások, ami nem csoda, ha egy átlag amerikai egyetlen nap alatt 400 liter vizet használ el.
Az Egyesült Államok környezetvédelmi ügynöksége szerint 2013-ban az ország 36 államában vízhiány lesz.
A szakértők szerint a vízhiány a Közel-Keleten, Afrikában, Kínában és Indiában okoz majd először komoly válságokat.
A létét a Nílusnak köszönhető Egyiptom ma már élelmiszer-szükségletének felét kénytelen importból beszerezni, és a víz miatt folyamatosan konfliktusban van Etiópiával és Szudánnal.
Izrael és Libanon, illetve az Egyesült Államok és Mexikó ellentéte részben szintén azza
l magyarázható, hogy a víz háborúja elkezdődött.