A régészek nem tudnak mit kezdeni a lelethegyekkel

Infostart
2006. augusztus 14. 16:07
Tíz év alatt annyi régészeti lelet került elő az épülő autópályák nyomvonalán, mint korábban száz év alatt. Az ásatásokat, sőt a több tonna lelet raktározását is az állam fizeti, és az InfoRádió értesülése szerint ez rendkívül megdrágítja, illetve olykor le is lassítja az építkezéseket.

Milliárdokat költ az állam arra, hogy a régészek ásatásokat végezhessenek az épülő autópályák nyomvonalán, sőt a Nemzeti Autópálya Rt.-én keresztül szintén az adózók fizetik a kiásott kincsek szállítását és raktározását. Erre ugyanis a megyei múzeumok képtelenek, mert azok a bőség zavarával küszködnek. Olyan sok leletre bukkannak, hogy nincs pénzük, helyük, emberük és idejük azok raktározására és feldolgozására.

Csak az M5-ös alatt 83 lelőhelyen dolgoztak a szakemberek. Nem kevesebb, mint 15 tonna leletet ástak elő. Ráadásul nemcsak az útépítés előtt, hanem közben is figyelnek a régészek. Stábjuk a munkagépek nyomában halad, és ha még valamilyen leletre bukkannak, leállítják az építést.

Szegedtől az országhatárig egy év alatt tíz alkalommal parancsolt a tudomány megálljt az autópályának. Az eredmény: bronzkori temető és település, két avar és két szarmata temető, valamint két szarmata falu.

Az érintettek mindegyike azt mondja, hogy a beruházók és a régészek kapcsolata kiváló, senki nem akadályoz senkit.

Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter ugyanakkor egy szűk körű kormányszóvivői tájékoztatón a napokban azt mondta: a régészek egyre nagyobb területeket és egyre több pénzt kérnek, mert túl sok mindent ki akarnak ásni, és ez már hátráltatja az építkezéseket.

Kijelentése nyomán az InfoRádió megkereste a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot, de a sajtóosztályon már azt mondták: hozzájuk csak a gátépítések tartoznak, és ott nincs baj a régészekkel. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál is azt mondták, hogy nincs semmi probléma.

Ami biztos, hogy a régészet nagyon jól járt az autópálya-építésekkel. Ezt mutatja, hogy a feltárások több mint kilencven százalékát ma már a különböző beruházásokat megelőző ásatások teszik ki. Az ok egyszerű: ilyenkor a beruházó fizeti a számlát.

Ezek után érthető, hogy ma már miért olyan kevés az úgynevezett tudományos-tervásatás, amikor évekre előre tervezve valamilyen tudományos kérdés tisztázása miatt folyik ásatás.

Most ásni kell

A Magyar Régészszövetség elnöke az InfoRádióban azt mondta: a régészek évente egy-két alkalommal keverednek komolyabb vitába az autópályákat vagy bevásárlóközpontokat építő beruházókkal.

Jankovich-Bésán Dénes beszámolt arról, hogy jelenleg annyi leletre bukkannak, hogy a régészek évtizedekig csak áshatnak, csak utána tudják a megtalált kincseket feldolgozni.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Összefoglaló
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
A Magyar Régészszövetség elnöke
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást