Nagy különbség van 1956 és a prágai tavasz megtorlása között. Csehszlovákiában is voltak halottak, súlyos sebesültek, eltűntek, összesen mintegy százan, de csak az első napokban; nem voltak viszont sortüzek és akasztások, mint Magyarországon - hangsúlyozta a történész.
Kun Miklós hozzátette: Csehszlovákiában jóval kevesebb börtönbüntetés volt Magyarországhoz képest, mert sok vezető tudott nyugati követségekre, kereskedelmi kirendeltségekre menekülni.
Akadt más különbség is: míg Kádár az "aki nincs ellenünk, az velünk van" taktikát alkalmazta, addig Csehszlovákiában ez a felfogás ismeretlen volt; a renitens értelmiségieket időnként börtönbe zárták, többségük pedig csak fizikai munkásként dolgozhatott - fűzte hozzá.
Kun Miklós összegezve elmondta: a prágai tavasz után Csehszlovákiában nem volt olyan véres megtorlás, mint Magyarországon 1956 után, viszont hosszabb ideig tartott.
Kádár uszította Brezsnyevet
Magyarország szerepéről a történész úgy fogalmazott: Kádár János uszította Brezsnyevet 1968. július legelején a bevonulásra.
Kádár János mindig Moszkva utasítására találkozott Alexander Dubcekkel, aki pedig azt hitte, Kádárt más motiváció mozgatja - tette hozzá.
Kun Miklós emlékeztetett arra, hogy Dubcek számára szörnyű csalódás volt, amikor Jelcin orosz elnök átadta neki azokat az iratokat, amiből kiderült, hogy Kádár János ebben a történetben szabályos besúgó szerepet játszott.