A milliméter egy milliomod részével jellemezhető az a tartomány, amellyel a nanotechnológia foglalkozik. Ha ezen a szinten vizsgáljuk az anyagot, akkor megváltoztatható annak szerkezete, s így a tulajdonságai is. Például elő lehet állítani összefirkálhatatlan festéket, ami arra is használható, hogy "láthatatlanná" vagyis a radarok által érzékelhetetlenné tegyük vele az ilyen festékkel bevont repülőgépeket. Nagy előrelépést jelenthet a technológia a gyógyszeriparban is, nagyon sok vitamin nem oldódik ugyanis vízben, s így a szervezetben felhalmozódva toxikus folyamatokat indíthat be. Tehát fontos lenne, hogy vízben oldódóvá tegyük a vitaminokat.
A napokban hirdették ki a nanotechnológiai kutatólaboratórium létrehozására kiírt nemzetközi pályázat eredményét. A miskolci egyetem nyert, mivel fognak ott foglalkozni?
A nyertes pályázó, Kaptay György, aki a Miskolci Egyetemen dékán és az úgynevezett nanoporok kutatásával foglalkozik.
Zajlik Magyarországon máshol is ilyen kutatás?
Vannak Magyarországon laboratóriumok, ahol foglalkoznak nanotechnológiával, például a Műszaki-Fizikai Kutatóintézetben vagy a Budapesti Műszaki Egyetemen, Szegeden, és talán Pécsett is. De míg például Oroszországban tízezren foglalkoznak nanotechnológiával, addig nálunk körülbelül kétszázan. A miskolci laboratórium létrehozásával sikerül koncentrálni az erőket, amire talán az ipar is ráépülhet. Bízunk benne, hogy esetleg magyar-orosz vegyesvállalatok alakulnak majd a technológia hasznosítására, s így sikerül szakítani azzal a szemlélettel, hogy az alapkutatást a gyakorlattól függően kell végezni.