Valaha az ember élete egyharmadát természetes regenerálódással, azaz alvással töltötte.
A fejlett országokban azonban ma már többségben vannak azok, akik sokkal kevésbé tudják vagy akarják kihasználni a természetnek ezt a gyógyító erejű ajándékát - fogalmaztak az egyik brit alváslabor szakemberei egy nagyszabású vizsgálat után.
Nagy Britanniában 8,5 millió ember 4 óránál kevesebbet alszik, 1,8 millióan pedig 3 órát vagy még kevesebbet, így a krónikus alváshiány még egy közepes méretű városban is százezreket érint.
Éjszakai gondok
A megkérdezettek nem csak kevés időt szánnak pihenésre, de még azt sem alvással töltik, mert zavaró gondolataik ébren tartják őket. A vizsgálat szerint az alváshiányosok felét a kapcsolatai, a munkája és a pénzügyei zavarják az alvásban.
A nők különösen keveset alszanak, átlagosan maximum 5 órát éjszakánként; a családi kapcsolattartás, illetve az ismeretségi kör gondozása több mint kétharmaduk számára jelenti azt, hogy nem jut elég idejük aludni.
Aludni muszáj (lenne)
A tudomány ma sem tud magyarázatot adni arra, hogy miért is alszunk. A megtakarított energiamennyiség ugyanis mindössze 50 kcal még 8 óra alvással is, ugyanakkor az alváshiány az agy bizonyos funkcióinak teljes leállását eredményezheti. Ilyen lehet a beszéd, az emlékezet, az időérzék és a tervezés.
17 órányi nemalvás annyit ront a szervezet teljesítőképességén, mint két pohár bor. A kutatások azt mutatják, hogy a kialvatlan ember rosszul reagál a változó ingerekre és nem, vagy alig tud ésszerű döntéseket hozni.
A katasztrófák utáni elemzések rávilágítottak arra, hogy a kevés alvás után munkába menők rossz döntései vagy figyelmetlensége tragédiát okozhat.
Az alváshiány egy sor egészségkárosodásért is felelős. Megemeli a vérnyomást, rontja a stressztűrő képességet és elhízást okoz - állapítja meg a brit tanulmány.
Alvás közben ugyanis olyan vegyi anyagok és hormonok szabadulnak fel a szervezetben, amelyek az étvágy- és a testsúly korlátozásában játszanak szerepet.