A kokain elsősorban úgy hat az emberi agyra, hogy meggátolja annak a fehérjének a működését, amely a felesleges dopamin-mennyiséget eltávolítja az idegsejtek közül.
Az idegsejtek így gyakorlatilag túlterhelődnek dopaminnal, vagyis azzal az agyi ingerületátvivő anyaggal, amely az elégedettség- és boldogságérzetet váltja ki.
A brit kutatás, amelynek során 700 kokainfüggő és 850 "tiszta" ember génjeit hasonlították össze, egy olyan génvariációra bukkant a dopamin-transzporter fehérjét kódoló gének között, amelyből ha dupla másolatot hordoz valaki, akkor 50 százalékkal megnő a kokainfüggőség esélye.
A génvariációt hordozóknál ugyanis a kokain sokkal erősebben gátolta a dopamin eltávolításáért felelős fehérje működését, mint azoknál, akikben nem találták meg ezt a speciális génvariációt.
"Bár a rendszeres kokainfogyasztás előbb-utóbb mindenkinél függőséget okoz, úgy tűnik, hogy a genetikai különbségek miatt van aki hamarabb függővé válik, mint mások" - mondja Camila Guinalini kutató, hozzátéve, hogy ezek az eredmények segíthetnek a kokainfüggőség hatékonyabb kezelésében.