A Törökország egy eldugott részén élő kurd család 5 gyermekéből három csak tenyerére és talpára támaszkodva, négykézláb képes "járni", ketten azonban rövid ideig felegyenesedve is tudnak menni.
A legtöbbször a medve-cammogáshoz hasonlított, egyenes karokkal és lábakkal végzett négykézláb-járás a tudósok szerint értékes betekintést adhat abba, hogyan is mozogtak az emberek ősei.
A kutatók kiemelik például, hogy a törökországi testvérek nem ujjperceikre támaszkodva járnak, mint a gorillák és a csimpánzok, hanem testsúlyukat tenyerükre és csuklójukra helyezik.
A szakemberek szerint így mozoghattak az emberek elődei is, kímélve ujjaikat, amelyek így az emberi fejlődésben annyira fontos eszközhasználatra is alkalmasak maradtak
Arra, hogy pontosan mi is okozza ezt a viselkedést, többféle elméletük is van a tudósoknak.
A lipcsei Max Planck Intézet kutatócsoportja például úgy gondolja: genetikai rendellenesség okozza a gyerekek állapotát. A Stefan Mundlos vezette csoport azt feltételezi, hogy egy, a két lábon járásért felelős gén egyszerűen nem működik a törökországi testvérekben, akik így egy korábbi törzsfejlődési állapotba kerültek vissza.
Nicholas Humphrey evolúcióval foglalkozó pszichológus azonban elutasítja ezt az elméletet.
A London School of Economics professzora, aki többször is járt a törökországi családnál, úgy véli, inkább arról van szó, hogy a genetikai rendellenesség, és az ezáltal kiváltott agykárosodás miatt egy ösztönös viselkedésformához nyúltak vissza a testvérek, amely ott rejtőzik az emberi agyban, de az evolúció során mélyre temetődött.
Humphrey professzor szerint a kulturális környezet, vagyis az, hogy a szülők hagyták, hogy gyerekeik idősebb korukban is négy lábon közlekedjenek, kulcsszerepet játszott a testvérek jelenlegi viselkedésformájának kialakulásában.
A 18 és 34 év közötti testvérekre még tavaly nyáron bukkantak rá Törökországban.