A nagy-britanniai Leicester-i Egyetemen kidolgozott módszer a férfiak Y kromoszómájának genetikai összetételét hasonlítja össze a vezetéknévvel, arra az egyszerű tényre alapozva, hogy - csakúgy mint a vezetéknév - a genetikai anyag is apáról fiúra száll.
Ahhoz, hogy alkalmazni lehessen a módszert a gyakorlatban, egy legalább 40 ezer vezetéknevet és az azokhoz tartozó Y kromoszóma-profilt tartalmazó adatbázisra volna szükség.
A gyakori neveknél nem jó
A módszer persze behatárolt - hangsúlyozza Mark Jobling, a tanulmány társszerzője - hiszen a leggyakoribb vezetéknevek, mint Angliában a Smith, a Taylor, vagy a Williams kiszűrése után kicsit kevesebb, mint a lakosság felénél működhetne.
A módszerrel kapott eredményeket persze nem lehetne döntő bizonyítékként használni, teszi hozzá Mark Jobling, de arra például hasznos volna, hogy segítsen vizsgálati sorrendet felállítani a lehetséges gyanúsítottak között. Egy olyan esetben, ahol például több száz, vagy akár több ezer potenciális gyanúsított van, nagyban megkönnyítheti a rendőrség munkáját.
A kutatók úgy becsülik, hogy Nagy-Britanniában az évi 25-65 olyan gyilkosságnál és 300-400 olyan nemi erőszaknál, ahol nincs gyanúsított, 10 emberölés és 60 erőszak esetében jelentene segítséget az új módszer.