Botár Alexa éghajlati programvezető elmondta: a Kyotoi Jegyzőkönyv az egyetlen olyan dokumentum, amely kötelező érvénnyel szabályozza az éghajlatváltozást okozó gázok mértékét.
A dokumentumot 39 iparosodott ország írta alá, de olyan fontos országok, mint az Egyesült Államok, vagy Kína, még nem ratifikálták.
Az Európai Unió azt vállalta, hogy 1990-hez képest 8 százalékkal csökkenti a káros anyagok kibocsátását 2008-2012-re.
A régi tagállamok egy része, például Spanyolország, Írország és Görögország elég nehezen teljesíti ezt. Az uniónak mostanra 5,2 százalékos csökkenést kellett volna elérnie, ehhez képest csak 1,7 százalékot teljesített. Ugyanígy Ausztriában is magas még a kibocsátott gázmennyiség.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség novemberben már figyelmeztetett arra, hogy ha a jelenlegi sebességgel haladnak a régi EU-államok a cél megvalósítása felé, akkor 2012-re csupán 2,5 százalékot érhetnek el.
Jól teljesít viszont Németország, Nagy-Britannia és Svédország. Igaz a britek ezt annak köszönhetik, hogy a 90-es évek elején áttértek a széntüzelésről a gázra, Németországban pedig a két ország egyesítése utáni, keleti üzembezárások segítették a folyamatot.
Magyarország is ennek köszönheti a pozitív adatokat. Bár az ország semmit nem tett ezért, mégis a célul tűzött 6 százalékos csökkentés helyett eddig 32 százalékos mínuszt produkált - mondta Botár Alexa.
Tudományos körök az egyezmény által kitűzött célokat sem tartják elegendőnek.
Egyes vélemények szerint 2020-ra 30, 2050-re pedig 50 százalékkal kellene mérsékelni a világon a káros gázok kibocsátását. Mindehhez pedig az is kell, hogy az Egyesült Államok és Kína is csatlakozzon az egyezményhez.