Az expedíciót szervező Julian Morgan az InfoRádióban elmondta: a Jégharcos nevű kutatás során Jim McNeill a Föld négy északi sarkpontja közül hármat felkeres, méghozzá gyalog.
Az egyik a földrajzi sarkpont, amelyet a köznyelv Északi-sarknak hív. Itt találkoznak a hosszúsági körök, és az ezen áthaladó képzeletbeli tengely körül forog a Föld. A második a mágneses sarkpont, ahová az iránytű mutat. A harmadik a geomágneses sarkpont, amelyet a Föld mágneses mezői határoznak meg, a negyedik pedig a befagyott Jeges-tengernek azon pontja, amely a legtávolabb van a szárazföldtől.
Ezt az utat gyalog még senki nem járta be. Jim McNaill hétfőn indult Kanadából. Egy szánkót húz magával, amelyen sátrat, élelmet és ruhát visz magával.
Először a mágneses pólust keresi fel, odáig 473 kilométert fog gyalogolni. Ezután a Jeges-tengeri pólushoz megy, amelyhez további 685 kilométert kell megtennie. Végül az onnak 442 kilométerre lévő földrajzi Északi-sarkot keresi fel. Itt egy orosz jégtörő hajó veszi majd fel.
A geomágneses pólust egy gyakornokcsapat célozza meg, amelyben tanárok, kertészek, de kórházi ápolók is helyet kaptak.
Az expedíció fő célja, hogy megvizsgálják a jég vastagságát. Jim minden reggel mintát vesz majd a jégből, amelyet az elemzések után a NASA-nak is elküldtek. Ezeket összevetik a műholdfelvételekkel, így pontosabb képet kaphatnak majd a globális felmelegedés mértékéről.
A túra nagyon veszélyes, hiszen nem lehet tudni, hogy pontosan milyen vastag a jég. Mivel hó borítja, nem látszik a jég, ezért akár be is szakadhat a kutató alatt. Emellett a jegesmedvék is gondot okozhatnak az egyedül induló kutatónak.
Jim McNeill, aki eredeti foglalkozására nézve tűzoltó, és a Windsori kastélyban is teljesített szolgálatot, 2003-ban egyszer már nekivágott az útnak. Illetve vágott volna, ha nem akadályozza meg benne egy, az utolsó pillanatban elkapott veszélyes fertőzés.
Úgy tűnik azonban, hogy a mostani expedíció kezdete sem könnyű: a repülőgép bérlésnél elveszett az előjegyzés, és nem érkezett meg időben a gép, a túlélő-öltözékhez nem volt kesztyű, a sátorból pedig a hóvédő lepel hiányzott.