Dénes Ferenc sportközgazdász szerint köszönhetően annak, hogy az idei ötkarikás játékok kissé hangulattalanok voltak, az első hét után az olimpiai televíziózás első számú tengerentúli zászlóshajója, az NBS és annak mindenféle filiáléi azt mérték, hogy drámaian csökkent a nézettségük a 2016-os riói olimpiához képest.
„Nagyon sok volt a gond az olimpiával, nem csoda, hogy az emberek kicsit elidegenedtek tőle.”
A szakértő ugyanakkor egyértelmű részsikernek tekinthető, hogy az események többsége – a televíziós közvetítések alapján – egyáltalán nem tűnt összeszedetlennek, rendezetlennek. Látszott, hogy a szervezők nagyon készülnek, számos olyan technikai megoldást, innovációt felvonultatva, amelyek valódi, jó körülmények között, nézőkkel, hangulattal egy parádés olimpiát eredményeztek volna – fűzte hozzá.
„Sajnálhatjuk őket, és magunkat is, hogy ettől megfosztódtunk.”
Dénes Ferenc arról is beszélt, hogy szerinte – nagyon egyszerűen fogalmazva – soha nem fog kiderülni, hogy pontosan mekkora is Japán összesített vesztesége a halasztott olimpiát követően. Már csak a különféle érdekcsoportok miatt sem, hiszen egyik részük növelni, másik részük pedig csökkenteni igyekszik a hiányt – magyarázta. Ennek ellenére a szakértők azt valószínűsítik, hogy
körülbelül 28 milliárd dollár körüli a bukta, de biztosan 20 milliárd fölötti.
Mint ismert, az éremtáblázaton az Egyesült Államok végzett az élen, nagy csatát vívva Kínával. Előbbi végül 39, utóbbi 38 aranyéremmel zárt, őket pedig Japán követik 27 arannyal, a legjobb európai csapat pedig a brit lett 22-vel. Dénes Ferenc emlékeztetett, a Nemzeti Olimpiai Bizottság az aranyérmek rangsorolja az országokat, szerinte azonban az összéremszám – amely esetében az amerikai fölény egyértelműbb – talán jobban tükrözi egy küldöttség erejét. Az pedig, hogy Magyarország az aranyérmek tekintetében 15., összéremszám szerint pedig a 14. helyen végzett, azt jelenti, hogy
sikerült stabilizálni magunkat a legjobb húsz ország között az eredményességet tekintve
– zárta szavait a szakértő.