Arsène Wenger Arsenalja veretlenül nyerte meg a 2003–2004-es Premier League-idényt. A francia edző nagyon boldogan mondta a Leicester City elleni, az utolsó fordulóban aratott győzelem után: „Mindig az volt a vágyam, hogy egy teljes bajnoki szezont veretlenül játszunk végig. Megcsináltuk. Azt hiszem, nem sok menedzser mondhatja ezt el magáról az angol élvonal történetében.”
Egészen pontosan senki más. Az egyetlen előd, William Sudell őrnagy, aki még a XIX. század végén a Preston North Enddel ugyancsak veretlenül nyert bajnoki címet az angol futball legmagasabb osztályában, 2004-ben már lassan száz éve halott volt. Wenger egyébként már 2002 augusztusában azt mondta, nem lenne meglepve, ha csapata veretlen maradna az egész bajnoki idényben. Akkor nem sikerült még a bajnoki címet se megnyerni, nemhogy veretlenül a szezont végigjátszani. A „Professzor” aztán a nagy diadal után azt nyilatkozta, hogy játékosai örök megbecsülést, halhatatlanságot (immortality) érdemeltek ki a nagy szériával.
Az akkor a „legyőzhetetlen” (invincible) állandó jelzőt kapó Arsenal híveinek fejében egyetlen gondolat erejéig sem fordult meg a címnyerés után, hogy a csapatnak több mint két évtizedet kell várnia a következő, az újabb bajnoki címre.
2005-ben még második lett a gárda José Mourinho Chelsea-je mögött, 2006-ban bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, de csak negyedik lett a bajnokságban, először maradt le az első két hely valamelyikéről a francia menedzser korszakában. A következő években sem tudott a Premier League trófeájának közelébe jutni. A 2015-ös nyárig hatszor végzett a negyedik, négyszer a harmadik helyen.
A klubbal 17 trófeát megnyerő Wenger 2018.ig maradt a csapat élén, a záró hatodik hely a Premier League-ben korszaka mély pontját jelentette. A helyére érkező Unai Emery az Európa-liga döntőjébe vitte a csapatot, de a bajnokságban csak ötödik lett. A következő majdnem fél év még rosszabbul alakult, az Arsenal, megtörve egy több mint két évtizedes sorozatot, a szezon közben menesztette szakvezetőjét. A baszk edző helyére beugró Freddie Ljungberg sem vált be, 2019. december 22-én Mikel Arteta érkezett a csapathoz.
A számára csonka idény végén az Arsenal a nyolcadik helyen végzett, ahogyan az első teljesben, a 2020–2021-esben is. Igaz, 2020 nyarán megnyerte játékosaival az FA-kupát, Arteta lett az első, aki az Arsenal csapatkapitányaként és menedzsereként is elnyerte a trófeát. A 2021–2022-es idény ötödik helye már előrelépést jelentett, de – ma már azt mondhatjuk – 2022 őszén kezdődött az új korszak.
Az eredmények addig sem voltak lehangolók – Artetánál csak Wenger érte el gyorsabban az ötvenedik bajnoki győzelmét az Arsenallal az angol élvonalban –, de az elsőségért nem volt versenyben a csapat a baszk edző érkezése óta.
A 2022–2023-as idényben már igen. Pedig Arteta, hűen a wengeri hagyományhoz, fiatalokra alapozott, kezdőcsapatának átlagéletkora a második legalacsonyabb volt a Premier League-ben. Az Ágyúsok a 3. fordulótól a 33. fordulóig (egyetlen játéknap kivételével) vezették a Premier League táblázatát, de az utolsó kilenc fordulóban csak háromszor nyertek, így öt ponttal lemaradtak a City mögött.
A 2023–2024-es idényben még jobban szerepeltek, annyi pontot szerzetek (89), amennyivel az előző idényben Pep Guardiola csapata bajnok lett. Az Arsenal nem vezette olyan sokáig a táblázatot, de a 34. forduló után az élre állt, négy fordulón keresztül vezetett. Viszont a végén a City előzött, csekély vigaszt jelentett, hogy az Arsenal a Premier League történetének harmadik legmagasabb pontszámát érte el az ezüstérmesek között.
A 2024–2025-ös idény sorozatban a harmadik bajnoki második helyet hozta. Kevesebb pontot gyűjtött az Arsenal az előző két idénnyel összevetve, de ez magyarázható volt a csapatot sújtó, ritka léptékű sérüléshullámmal.
A mostani idényben, az első fordulót leszámítva, noha győzelemmel kezdett, egyszer sem állt a harmadik helynél hátrább, sőt, a hetedik forduló óta vezetett. Az Arsenal védekezése kiemelkedett a Premier League-ben, a csapat nyolc mérkőzést nyert meg 1–0-ra. A csapat az idényben – minden sorozatot figyelembe véve – 32 mérkőzésen nem kapott gólt, hattal többen, mint bármelyik más csapat a legerősebb öt európai bajnokságban.
Mikel Arteta csapata április 19., a Manchester City elleni, a bajnokságot szorossá tevő vereség óta, négy bajnoki mérkőzésen, egyetlen gólt sem kapott.
A BBC elemzése így foglalta össze a szereplést: A kiváló védekezés fontos szerepet játszott az Arsenal bajnoki sikerében, Gabriel és Saliba a világ egyik legjobb középsővédő párosa.
Az idény előtt 250 millió font értékű új igazolással megerősített, az előző három szezonban a második helyen végző keretben már a rajtnál ott volt az akkor 15 éves Max Dowman is.
Dowman tehetsége ismert volt, berobbanása nem mondható váratlannak, sok ügynök és megfigyelő a valaha látott legjobb akadémiai játékosként írta le.
Még Arteta is, aki nagyon is tudatosan ügyel arra, hogy ne tegyen nyomást egy fiatalra, tehetségét az argentin legendához, Lionel Messihez hasonlította.
Dowman rekordokat döntött ebben a szezonban, ő lett a klub legfiatalabb kezdőjátékosa, a legfiatalabb Bajnokok Ligája-játékosa és a Premier League legfiatalabb gólszerzője.
Rice – aki kulcsfontosságú része az Arsenal tengelyének – ebben a szezonban minden korábbinál nagyobb terhet kellett, hogy vállaljon, kulcsemberek sérülése miatt.
Ő játszotta a legtöbb percet a mezőnyjátékosok közül az egész szezonban. Rice, David Raya kapus és Gabriel kétségtelenül kulcsszerepet játszottak ebben a szezonban, de ez egy közösen kiharcolt bajnoki cím volt – és egy hosszú távú projekt sikeres megvalósítása.
Az Arsenal ünnepel, de még egyelőre csak visszafogottan. Jövő szombaton, a budapesti BL--döntőben a klubtörténet legsikeresebb szezonjává emelheti a 2025–2026-ost.