A vádirat szerint a most 86 éves férfi 2000 decembere és 2020 áprilisa között a sportszövetség elnöke volt. Elnöksége alatt a szövetséget szoros és kizárólagos ellenőrzése alatt tartotta, teljhatalommal vezette. A szervezet végrehajtó bizottsági tagjainak nem engedett teljes betekintést a pénzügyekbe, továbbá rendszeresen jelentős összegű készpénzt vett fel a szövetség bankszámláiról - tartalmazza a közlemény.
A vádlott 2019-ben és 2020-ban részletekben összesen 204 450 000 forintot vett fel a szervezet egyik számlájáról. Az összeggel nem számolt el, vagyis a pénzt eltulajdonította - tették hozzá.
A férfi, sportvezetőként 2017 őszétől kezdve évi 300 000 dollár tiszteletdíjra és 50 000 dollár költségtérítésre volt jogosult. Ugyanakkor 2017-ben a neki járó tiszteletdíjtól és költségtérítéstől 145 000 dollárral (38 365 550 forinttal), 2019-ben pedig 15 000 dollárral (4 534 350 forinttal) magasabb összeget vett fel. A vádlott ezt a 42 899 900 forintnak megfelelő összeget is jogtalanul használta fel - ismertették.
„A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben különösen nagy értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette, valamint jelentős értékre elkövetett sikkasztás miatt emelt vádat. A főügyészség indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottat végrehajtandó börtönre és pénzbüntetésre, illetve határozott időre tiltsa el sportvezetői foglakozás gyakorlásától" - olvasható a főügyészség közleményében.
Sajtóhírek szerint a Fővárosi Főügyészség Aján Tamást, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) volt elnökét vádolja a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással. A volt sportdiplomata, aki korábban tagja volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak is (NOB), 2020-ban mondott le az IWF elnöki posztjáról.
Reakció az érintettől
„Az ügyészség elvégezte a munkáját, most majd a bíróság elé kerül az ügy, s én bízom abban, hogy az igazságszolgáltatás az elé tárt dokumentumok alapján megalapozott döntést fog hozni” – nyilatkozott a Blikk szerint Magyar Olimpiai Bizottság korábbi alelnöke, főtitkára, aki azonban abból sem csinált titkot, hogy milyen ítéletet remél. Szerinte ugyanis bosszúhadjáratról és lejárató kampányról van szó. „Egyértelmű szabályok voltak lefektetve, hogy milyen számú pozitív doppingeset után kapnak eltiltást az érintett tagszövetségek. Ezek alapján nem indulhattak a tokiói olimpián hat ország – Azerbajdzsán, Egyiptom, Kazahsztán, Oroszország, Thaiföld és Üzbegisztán – emelői. Ezek álltak aztán orosz vezetéssel össze, és támadták meg az IWF-et és személy szerint engem is” – magyarázta a megvádolt sportvezető.