Hétfőn, a londoni 6–3 évfordulóján nyitották meg a Puskás Arénában a Puskás Múzeumot, amely nemcsak az olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes legendás labdarúgó életét hivatott bemutatni, hanem az Aranycsapat valamennyi játékosáról felvonultat ereklyéket. Az alapítók célja a kiállítással, hogy emléket állítsanak az Aranycsapatnak, illetve kézzelfogható közelségbe juttassák a leghíresebb nemzeti tizenegy ereklyéit.
A magyar labdarúgás napján rendezett megnyitóján először Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Puskás Múzeum vezető kurátora tartott beszédet, és felidézte, hogy az 1943-ban 16 évesen a felnőttek között bemutatkozó Puskás Ferenc történelmet írt, ő lett a világ leghíresebb magyarja. Puskás hatása szerinte azért tart napjainkig, mert olyan különleges az életpályája, amely megfejthetetlen, és
„jobb, ha ez a titok titok marad”.
„A múzeum látszólag Puskás Ferencről és az Aranycsapatról szól, de valójában rólunk, a magyarokról mesél. Egy népről, amely sosem fél megvívni a csatáit. Minden magyarban van valamennyi Puskásból” – mondta Schmidt Mária, és jelezte, a múzeum bejáratánál is ezért van a felirat: "Helyettünk is hős."
Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke és a FIFA alelnöke felidézte, hogy a magyar labdarúgás legnagyobb sikertörténete az Aranycsapat volt, és olyan játékosok alkották ezt a válogatottat, amelynek minden tagja megérdemelne egy múzeumot.
"Puskás Ferenc nemcsak a magyar futball ikonikus alakja, hanem a globális futballé is" – mondta az MLSZ első embere. Hozzátette, nemcsak egy kiváló futballista volt, hanem kiváló ember is, "motorja volt nemcsak a csapatnak, hanem a társaságának is".
Csányi Sándor arról is beszélt, hogy lehet, hogy még mindig Puskás a legismertebb magyar a világban, de
"lehet, hogy a miniszterelnök már ismertebb, csak sajnos ő nem 10-es mezben érte ezt el".
Arra is felhívta a figyelmet, hogy szerinte a Puskás Arénában a múzeum a legjobb helyen van, és "sikerre van ítélve a működése".
Emilio Butragueno, a Real Madrid nemzetközi igazgatója tolmácsolta Puskás egykori klubjának a háláját a múzeum létrehozásáért.
"Puskás Ferenc volt a Real Madrid történetének egyik legnagyobb alakja" – méltatta a legendás csatár a magyar futballistát, aki a klub történetének egyik legsikeresebb csapatát alkotta Di Stefanóval és Gentóval. Arról is beszélt, hogy nemcsak a futballpályán nyújtott teljesítményéért tisztelik Puskást, hanem a hozzáállása, a természete miatt, mert a múzeum ezeket az értékeket is közvetíti. "A kapcsolat Puskás Ferenc és a Real Madrid között örök" – jelentette ki Butragueno.
"Amikor másfél évtizede hozzáfogtunk, hogy újjáépítsük a magyar labdarúgást, akkor romokban hevert. Egykor a világ legjobbjai között voltunk, és fél évszázad alatt majdnem eltűntünk a térképről" – mondta avatóbeszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök felidézte, hogy
a két háború között még virágzó futballélet hozzászürkült a kommunizmushoz, sőt elnyomták,
mert a labdarúgás mindig felszínre hozza a nemzeti érzést. A Népstadion is félbehagyott torzó maradt, "arra emlékeztetett, hogy menyivel nagyobbak lehetnénk".
"Gyerekkorom óta csodálkoztam, hogy állhat itt egy ilyen csorba épület, és milyen jó lenne befejezni, megépíteni végre a nemzet stadionját, a magyar válogatott otthonát méltó színvonalon. Ez a százéves álom vált valóra öt év ezelőtt, amikor megnyitottuk a Puskás Arénát" – mondta a kormányfő, emlékeztetve, hogy az új stadion nemcsak felnőtt világhírű elődjéhez, hanem túl is szárnyalta, hiszen Eb-mérkőzéseknek és három európai kupadöntőnek adott otthont, de a 2026-os BL-döntőt is Budapesten játsszák majd.
"Nagy utat tettünk meg" – fogalmazott Orbán Viktor, és jelezte, ezt mutatja, hogy a korábban néptelen lelátók előtt játszott meccsek után most órák alatt fogynak el a jegyek a válogatott mérkőzéseire, és nagy ellenfelek jöttek már el Budapestre.
"A régi Népstadion a hanyatlás jelképe volt, a Puskás Aréna felkapaszkodás szimbóluma" – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette, mostanra a fanyalgók kórusa is szép lassan feloszlott, és az elitnek rá kell döbbennie, hogy
"az ország azoké is, akik operába soha, de focimeccsre gyakran járnak".
"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a kormányfő, és Puskást a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezte, akiről Czibor Zoltán azt mondta, hogy "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
"Sokan vagyunk, akik úgy gondoljuk, hogy lesz folytatása az Aranycsapat mítoszának, az utódoknak is képeseknek kell lenniük erre. Lehet, hogy messze még a cél, de Puskásnak köszönhetően nem tűnt el" – mondta Orbán Viktor, és emlékeztetett, hogy az igazolt futballisták száma az ezredfordulón százezer alá csökkent, mára megháromszorozódott, többségük ma utánpótláskorú labdarúgó. "Ha az egymilliót nem tudjuk elérni, nem fogjuk tudni utolérni Puskásékat" – tette hozzá.
Jó úton járunk a miniszterelnök szerint, és felidézte a stadionok és kis pályák építését, a klubcsapatok kupasikereit, és azt is, hogy a válogatott már háromszor jutott ki az Európa-bajnokságra több évtized szünet után – zsinórban.
"Szurkolóként türelmetlenek és elégedetlenek vagyunk, szeretnénk még jobbak lenni és még gyorsabban felzárkózni, de összességében azért jól haladunk. Egy nagy adósságunk még volt: a Puskás Arénát a mai napig nem nyilváníthattuk késznek, tartoztunk annyival a magyar és a világfutballnak, saját magunknak, Öcsi bácsinak és a zseniális csapattársainak, hogy méltó emléket állítsunk. Most ezt a feladatot teljesítettük" – mondta.
"Puskás és az Aranycsapat világraszóló magyar sikertörténetet írt. Ezt a történetet meséli el a Puskás Múzeum, amelyet ezennel megnyitok" – mondta a miniszterelnök.