A Bayer Leverkusen csodája, avagy elhagyták Vizekusent

Infostart
2024. április 15. 21:21
Az egyik elvakult és egyben örömittas szurkoló egy táblát mutatott fel, amelyen vastag, vörös áthúzás jelezte: vége „Vizekusennek”. Ennél jobban semmi sem szimbolizálhatná a Bayern Leverkusen immár német bajnok labdarúgócsapatáért rajongók mostani lelkivilágát, gondolatait.

Nagyjából két hónapja már mindegyikük biztos lehetett benne, megszakad az ínséges időszak, vége az „ezüstkorszaknak”. A Bayern München túl sok pontot elhullajtott a bajnokságban (az idény előtt még a bajorok első számú kihívójának tippelt Borussia Dortmund vagy éppen az évek óta a dobogó környékén záró RB Leipzig még többet), ellenben a Leverkusen szenzációsan szerepelt.

Vagy inkább: biztos lehetett volna benne, ha nincsenek a múltnak rossz tapasztalatai. Talán a német futballt ne a helyiek mélységével követő magyar szurkolók is emlékeznek a 2002-es tavaszra, amikor a Hans-Jörg Butt, Bernd Schneider, Dimitar Berbatov, Ulf Kirsten, de még inkább Lúcio, Yildiray Bastürk, Oliver Neuville és Michael Ballack nevével fémjelzett generáció április közepén még esélyes volt a három legfontosabb trófea mindegyikének az elnyerésére. Ám akkor két hét alatt nyolc pontot veszített a Bundesligában, május 11-én a Schalke ellen elbukta a Német Kupa fináléját, négy nappal később, Glasgow-ban, a Real Madrid ellen pedig a Bajnokok Ligáét.

Akkor lett a Leverkusenből Vizekusen – a Vize a németben, egyebek mellett a második helyezést, jelző előtag. Majdnem példátlan szenzációt jelentett a három ezüst, a nagy bajnokságok csapatai közül korábban egyedül a Barcelona járt ugyanígy, 1985–1986-ban.

De a katalánokkal ellentétben a Leverkusen a hazai bajnokságban sem előtte, sem azóta nem tudott nyerni (mostanáig). A Bundesliga 1-ben ötször volt ezüstérmes, a két nagy sikert az 1993-as Német Kupa-győzelem, három elveszített döntő mellett. Meg az 1988-as UEFA-kupa-siker.

Ez az idény azonban kétségtelenül az övék. Most érezhetik úgy a szurkolók, hogy a bajnoki címnyerés csak a tavaszi sikerek első állomása. Az idény során eddig a különböző sorozatokban 43 mérkőzésen maradt veretlen – mindegyiken, amelyiken csak játszott. Elképesztő teljesítmény, a legerősebb öt európai bajnokságban, a modern időkben erre csupán a Juventus volt képes 2011 májusa és 2012 májusa között, de ebből rögtön két további tény következik. Az egyik, hogy azonos szezonon belül a Juve sem érte ezt el. A másik: ha a Leverkusen nem kap ki csütörtökön, Londonban, a West Ham Unitedtől, abszolút rekorderré lép elő.

Érdemes még azt is kiemelni, hogy a Bayer Leverkusen a német Bundesliga 1963 óta íródó történetében az első csapat, amelyik az első 29 fordulóban nem kapott ki. Éppen a bajnoki címnyerést hozó vasárnapi mérkőzésen, a Werder Bremen ellen javította meg a csapat Pep Guardiola 2023–2014-es Bayern Münchenének 28 mérkőzésből álló csúcsát.

A sikerek mögötti főalak nyilvánvalóan Xabi Alonso, aki – ilyet azért biztosan ne jelentsünk ki – lehet, hogy nemet mond a nyáron a Liverpool FC-nek és a Real Madridnak, két korábbi klubjának is, s marad Leverkusenben.

A játékosok közül Alex Grimaldo a 12. gólpasszát adta a Werder ellen az idei Bundesliga-idényben, ez klubcsúcs beállítás. Josip Stanisic mindössze a második futballista lett (az első az osztrák Gustl Starek még 1969-ben, jó régen), aki két egymást követő évben két különböző csapattal is megnyerte a bajnoknak járó salátástálat.

Jellemző: a Kicker osztályzatai alapján összeállított listán a Bayer Leverkusen játékosai foglalják el az első nyolc (!) helyet, a jók közül is kiemelkedik az első három, Florian Wirtz, Odelon Kossonou és a már említett Grimaldo. A posztokat tekintve a csapatkapitány, a szlovák származású, de finn válogatott Lukas Hradecky áll a leghátrább: a kapusok között csak hetedik. (Miközben 14 meccsen nem kapott gólt és 78 százalékos hatékonysággal véd.) Nem tehet róla, szegény, alig van dolga…

német labdarúgás xabi alonso bayer leverkusen