Extrém hőhullám sújthatja Franciaország nagy részét, benne Párizst és környékét a nyári olimpiai játékok ideje alatt egy tanulmány szerint, ez pedig jelentősen megnehezítheti a szervezők dolgát.
A decemberben az Npj Climate and Atmospheric Science című lapban ismertetett kutatásban azt vizsgálták, van-e esély egy olyan, két hétig tartó hőhullám kialakulására, amelynek hatására megdőlnek a 2003-ban regisztrált hőmérsékleti rekordok. Azon a nyáron olyan hőség perzselte Európát, amely kontinensszerte sok ezer ember halálát okozta. „Húsz év alatt a klíma megváltozott, így az volt az elképzelésünk, hogy figyelmeztetjük a döntéshozókat: valami még a 2003-asnál is rosszabb történhet. Ami lehetséges” – nyilatkozta a kutatás vezető szerzője, Pascal Yiou.
Egy másik, a The Lancet című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány pedig arra világított rá, hogy 854 európai város közül Párizsban történt a legtöbb, a hőséggel összefüggő haláleset. Ennek okaként a zöldfelületek hiányát és a nagy népsűrűséget jelölték meg.
2003-ban csak Franciaországban 15 ezren haltak meg a forróság következtében,
a legtöbbjük egyedül élő idős ember volt.
A párizsiak számára nem újdonság, hogy rendkívüli hőség van nyáron, az elmúlt öt évben számos hőmérsékleti rekord megdőlt. Az abszolút csúcsot, 42,6 fokot 2019 júliusában mérték a francia fővárosban.
A július 26-án kezdődő olimpia szervezői azt állítják, tisztában vannak a veszélyekkel. „A hőhullámok és szélsőséges időjárási jelenségek olyan tényezők, amelyeket figyelembe veszünk, és amelyekre a lehetőségekhez képest felkészülünk, megtesszük a szükséges intézkedéseket” – közölték korábban.
Ilyen intézkedés lehet például a szabadtéri események kezdési időpontjának módosítása annak érdekében, hogy a sportolóknak, a nézőknek és a lebonyolításért, valamint a biztonságért felelős szakembereknek ne kelljen a legmelegebb órákat a szabadban tölteniük. A legnagyobb kockázatnak az atlétika – főleg a maraton –, a tenisz és a strandröplabda van kitéve.
A versenyzőket elszállásoló olimpiai faluban felhúzott épületeket nem szerelték fel hagyományos klímaberendezésekkel,
helyettük természetes geotermikus hűtőrendszer üzemel majd, és árnyékolókat tesznek ki, zöldfelületeket alakítanak ki és a természetes ventilációt részesítik előnyben. Mindezek együttes hatása a szervezők szerint azt fogja eredményezni, hogy az épületekben legalább 6 fokkal hűvösebb lesz, mint a szabadban. Egyes részt vevő országok szerint azonban ez nem elegendő, figyelembe véve az elmúlt évek hőmérsékleti adatait.
Egy, a játékok koordinálciójában részt vevő, név nélkül nyilatkozó diplomata korábban arról beszélt az AFP-nek, hogy a légkondicionálás kérdése a faluban kényes ügy. Azért is, mert a szervezők ígéretet tettek arra, hogy a küldöttségeket hordozható klímaberendezésekkel látják el, amelyeket, ha használni fognak, biztosan nem lehet majd elérni a kitűzött környezetvédelmi célokat. Ezek a berendezések ugyanis jelentősen, akár 30 százalékkal is több elektromos áramot használnak el, mint a fix változatok.