Szeptember 5-én, egy keddi hajnalon a megtámadott izraeliek közül ketten halálos sebesülést szenvedtek, tizenegy embert túszul esett, később – a nyugatnémet rendőrség túszmentő akciója során – közülük is kilencen elhunytak. Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke és Willi Daume, a helyi szervezőbizottság elnöke közös sajtóértekezleten jelentette be, hogy 24 órás időtartamra felfüggesztik a versenyeket.
Csanádi Árpád, a MOB főtitkára, a korszak nemzetközi téren legelismertebb magyar sportdiplomatája ismertette a helyzetet a Népsport olvasóival: „A terrorakció a magyar csapat szálláshelyéhez közel történt, de a magyar olimpiai csapat egyetlen vezetőjének, vagy versenyzőjének, sem esett baja és bántódása. Kedd délelőtt és délután is mind az edzések, mind a versenyek rendben folytak. Fél öt után azonban a szervező bizottság egy általános intézkedést adott ki, amellyel átmenetileg felfüggesztették az olimpiai játékokat. Azokat a versenyeket, és mérkőzéseket, amelyek még folyamatban voltak, le kellett bonyolítani, de új versenyeket egyelőre nem kezdhetnek a sportolók.”
Hozzátette még: „Mi, magyarok kedden viszonylag nyugodt körülmények közölt mozoghattunk és készülhettünk, mégis azt kell mondanom, hogy az események hangulatilag nem a legjobb hatással voltak versenyzőinkre, és általában az olimpiai falu lakóira, hiszen a fejleményeket a rádió és a televízió hírei nyomán sűrűn kommentálták. Amikor eljöttem az olimpiai faluból, a gyerekeket elsősorban az izgatta, hogy mikor folytathatják a küzdelmeket, hiszen jó néhány versenyzőnk, köztük birkózóink és labdarúgóink, már a verseny színhelyén voltak, amikor a szervezők a bemelegítésről visszahívták őket.”
A program halasztása érintette a magyar labdarúgó-csapatot is, amely az eredeti tervek szerint – nagyjából abban az időben, amikor nyilvánosságra került, hogy az olimpiai játékokat 24 órára felfüggesztik – a nyugatnémetekkel játszott volna a müncheni olimpiai stadionban. Minden jegyet eladtak korábban a mérkőzésre.
Hajdanán Szűcs Lajos, akkoriban már a Bp. Honvéd világválogatott beállósa mesélte évekkel később, hogy
ők azonnal tudták a televízió közvetítéséből, hogy mi történt.
Mivel a Connolly Strassén az események nagyon közel történtek az ő szálláshelyükhöz, időnként a teraszukról figyelték a a túszejtőket kereső, állig felfegyverzett katonákat.
Másnap reggel a Népsport közölte Avery Brundage és Willi Daume közös nyilatkozatát: „Az olimpiai békét megtörte egy terroristák által elkövetett gyilkosság. Az esemény az egész civilizált világot mélységesen megdöbbentette, s az akciót mindenütt élesen elítélik és visszautasítják. Tekintettel az áldozatokra, úgy döntöttünk, hogy valamennyi kedd délutáni eseményt elhalasztjuk. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a szervező bizottság szerdán reggel 10 órakor gyászünnepséget tart az olimpiai stadionban, hogy világossá tegye mindenki számára: az olimpiai eszme erősebb a terrornál és az erőszaknál.”
A sportnapilap beszámolt a másnapi gyászünnepségről is: „A véres éjszaka után szomorúan gyülekeztek szerdán délelőtt az olimpiai stadionban a gyászünnepségre érkezők. A stadion hatalmas zászlóit, az olimpiai lobogót félárbócra eresztették. Az emberek szavaiban, a stadion hangulatában megrendültség volt tapasztalható. A zöld gyepen, ahol augusztus 26-án csaknem tízezer sportoló sorakozott, ezúttal négyezer széket helyeztek el, s az olimpián résztvevő országok küldöttségei foglaltak helyet. Senki sem juthatott könnyen a helyére. Rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek érvénybe, katonák és civil ruhás rendőrök őrködtek azon, hogy ne fordulhasson elő újabb zavaró körülmény.
Nyolcvanezer néző néma csendben várakozott a gyászünnepségre.
Tíz óra után néhány perccel a müncheni filharmonikusok előadásában Beethoven Eroicájával kezdődött el a gyászünnepség. Először Willi Daume, a XX. Nyári Olimpiai Játékok szervező bizottságának elnöke mondott beszédet. Mély szomorúságát fejezte ki a történtek miatt, amely megzavarta a barátság és a béke szellemében kezdődött olimpiát. Az olimpia rendezői nevében részvétét nyilvánította az izraeli államnak, az olimpiai csapatnak és a súlyos gyászt ért családoknak. Ezután dr. Gustav Heinemann, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke lépett a mikrofon elé. „Ez a támadás valamennyiünket ért – hangsúlyozta. – Az esemény azonban nem törheti meg az olimpiai gondolatot, sőt kell hogy még jobban erősítse. Nem lehet választóvonal északiak és déliek, keletiek és nyugatiak között. Végezetül Avery Brundage, a NOB elnöke emelkedett szólásra. igen meghatódottan mondta többek között: „Minden civilizált ember visszaretten a terroristák barbár támadásától. Gyászoljuk az áldozatokat, sporttársainkat, barátainkat. Egy nagy eszme erejével rendelkezünk. Nem engedhetjük, hogy az olimpia kereskedelmi, politikai vagy bűnös tettek forrásává váljon, nem engedhetjük, hogy egy maroknyi terrorista a nemzetközi együttműködés egyik magvát elpusztítsa.
A játékokat folytatnunk kell. Kijelentjük: valamennyi sporteseményt folytatjuk, úgy, ahogy azt eredetileg terveztük, csak egy nappal később. A bejelentést tapssal fogadták a jelenlevők.
A gyászünnepség a müncheni filharmonikusok gyászzenéjével fejeződött be.”
A játékok folytatódtak. Azóta is megoszlanak a vélemények, hogy helyes döntés született-e. A másnap lejátszott Magyarország–NSZK labdarúgó-mérkőzésen a szurkolók egy része „A 17 áldozatot már elfelejtettétek?” – kérdést írta egy felemelt táblára.
A fürstenfeldbrucki túszmentő akció lövöldözése során megölt öt palesztin támadó – bizonyos Afif, Nazzal, Csik Thaa, Hamid és Dzsavad – holttestét Líbiába szállították, ahol hősöknek kijáró temetést kaptak, teljes katonai tiszteletadás mellett. Szeptember 8-án
izraeli repülőgépek a Palesztinai Felszabadítási Szervezet tíz szíriai és libanoni bázisát bombázták az akcióra válaszul, a jelentések szerint 200 fegyveres és 11 civil meghalt.
A három életben maradt, elfogott terroristát egy müncheni börtönbe vitték. Október 29-én a Lufthansa 615-ös járatát eltérítették, azzal fenyegetőzve, hogy felrobbantják, ha a nyugatnémet hatóságok nem engedik szabadon az elfogott müncheni támadókat. Szafadit és a két Al-Gasheyt szabadon engedték, viharos ünneplésben részesültek, amikor leszálltak Líbiában. A Lufthansa 615-ös járatának incidensével kapcsolatos oknyomozások valószínűvé tették, hogy a szövetségi köztársaság kormánya és a Fekete Szeptember terrorszervezet között létrejött egy titkos megállapodás, amely a túlélő terroristák szabadon bocsátásáért cserébe az NSZK elleni további támadások elkerülésére adott biztosítékot.
Nyitóképünkön: a leverkuseni BayArenában rendezett Leverkusen–Freiburg Bundesliga-mérkőzés előtt emlékeznek a müncheni olimpián izraeli sportolók ellen ötven éve elkövetett terrortámadás áldozataira 2022. szeptember 3-án