Okkal kapja fel bárki a fejét a névre. A nemzetközi porondon ugyanis kevéssé ismert, függetlenül attól, hogy évek óta a francia élvonal, a Ligue 1 egyik legjobb (ha éppen nem „a” legjobb) hazai edzőjének tartják.
Játékosként sem szerzett magának nagy nevet, pedig jobban indult, mint a hozzá hasonlóan marseille-i születésű Zinédine Zidane. Az Olympique Marseille nevelése, huszonegy éves koráig, 1987-ig az OM játékosa volt. Ám amikor – a híres-hirhedt Bernard Tapie hatalomátvétele után – megkezdődött a klub aranykorszaka, a korábban kétszer is Francia Kupa-döntős Galtier eligazolt. A következő szűk évtizedet a Lille OSC-ben, a Toulouse-ban és Angers-ben töltötte, majd a Nimes Olympique-ben is játszott, mielőtt visszatért az OM-be. Két szezon után, túl a harmincon, felcsapott légiósnak, előbb az olasz Monzában, majd a kínai Liaoningben futballozott.
Mindössze 32 évesen visszavonult, majd az OM-nél, a szaloniki Arisznál és Korzikán, a Bastiánál is dolgozott pályaedzőként. Karrierjének új szakasza kezdődött 2004-ben, amikor Alain Perrin az Arab Emírségekben, az al-Ainhoz hívta segítőjének. Attól kezdve Galtier az arab klubnál, aztán a Portsmouth-nál, a Sochaux-nál, a Lyonnál és a Saint-Étienne-nél is dolgozott a mentorával, öt esztendőn keresztül. 2009 decemberében éppen ő lépett Perrin helyére a zöld-fehéreknél.
Senki sem gondolt akkor arra, hogy Galtier 361 bajnoki mérkőzésen keresztül, a 2016–2017-es idény végéig dirigálja az ASSE-t. Már az ottani munka is hírnevet szerzett neki, de aztán 2017 decemberében átvette az akkor a kiesés ellen küzdő Lille OSC-t. Tavasszal bent tartotta a csapatot az élvonalban, majd a következő idényben második lett vele, kiharcolva a BL-indulást.
Franciaországban megválasztották az Év edzőjének.
Aztán még nagyobb sikert ért el a csapattal a 2020–2021-es szezonban, amikor a Paris Saint-Germaint maga mögé utasítva a LOSC megnyerte a francia bajnoki címet.
Galtier-nek két okból sem volt esélye az ismétlésre. Egyrészt azért, mert a bajnokcsapat legjobbjai, a kapus Mike Maignannal az élen, továbbálltak, új klubba szerződtek. Másrészt meg azért sem, mert ő sem tudott ellenállni egy jó ajánlatnak, s az OGC Nice élére került.
Nizzában sem volt sikertelen, a csapattal a 2021–2022-es idényben bejutott a Francia Kupa döntőjébe. De ahhoz, hogy az új szezont pedig már a PSG élén kezdhesse, minimum két tényező kellett.
Az egyik a klubvezetők szemléletváltása: immár nem csak a külföldi edzőkben látják azt, aki (szerintük) elvezetheti a PSG-t a vágyott magasságig, a Bajnokok Ligája megnyeréséig.
Ha megnézzük, kik dirigálták az elmúlt szúk évtizedben a klubot, csak olyanokat találunk a listán, akik addigra már sikereket elérő edzők lettek: Carlo Ancelotti, Laurent Blanc (talán még ő lóg ki leginkább a sorból, de mégis csak az első világbajnok generáció vezéralakjaként ismert, ráadásul mindmáig ő nyerte aztán a legtöbb titulust a PSG-vel), majd Unai Emery, Thomas Tuchel és Mauricio Pochettino. Galtier-nek náluk szerényebb a reputációja, viszont az új sportigazgatóval, Luis Camposszal nagyszerűen együtt dolgozott Lille-ben.
Galtier hat év után az első francia edző a PSG élén. A francia források egyáltalán nem kételkednek a képességeiben, nagyra értékelik. Ugyanakkor számára is új lesz a feladat, először dirigál majd Kylian Mbappé, Lionel Messi (és, ha marad) Neymar kaliberű csillagokat.
A PSG eddig „másfél” játékos vett a mostani átigazolási időszakban, a fél az előző idényben már kölcsönjátékosként a párizsi klubban szereplő Nuno Mendes, az „egy” pedig a lisszaboni Sportingtól vett, ugyancsak portugál Vitinha. Egyelőre a hírekben sem szerepelnek olyan nevek, mint tavaly, amikor Asraf Hakimi, Gianluigi Donnarumma, Gio Wijnaldum, Sergio Ramos és egyáltalán nem utolsó sorban Lionel Messi érkezett.
Mindez állítólag összhangban van az új sportigazgató, Luís Campos a vezérkarral egyeztetett filozófiájával, amely szerint fiatal játékosokat kell vásárolni, majd felnevelni. Hozzátartozik a teljes képhez, hogy
a L’Équipe szerint a PSG-nek „mindössze” 80 millió eurója van az átigazolási időszakban.
Ezt nagyjából el is költötte Nuno Mendesre, Vitinhára és Pochettino végkielégítésére. Persze, ez az összeg növekedhet, ha a keret több tagját eladják. Olyan játékosok távozhatnak, mint Julian Draxler, Leandro Paredes és Thilo Kehrer, így a PSG esetleg növelheti kiadásait.