Természetesen az albánok elleni két vereség miatt szállt ki a záró szakaszra Marco Rossi csapata a továbbjutásért folyó küzdelemből, s azok miatt lett csak negyedik a csoportban. Ezt jónak semmiképpen sem lehet minősíteni, noha érdemes azért jelezni: az albánok egyáltalán nem olyan gyengék, mint amilyennek sokan beállították őket, a teljes védelmük olasz élvonalbeli klubokban szereplő játékosokból áll.
Ugyanakkor a magyar csapat a sorsoláskor a harmadik kalap második legerősebb gárdája volt, a negyedik hely ennek fényében visszaesés. (Valójában minden tekintetben visszaesés, egyet leszámítva: a 2020-as Eb előtt is negyedik lett a csoportban, de akkor a Nemzetek Ligája-helyezés miatt pótselejtező lehetőséget adott a kvalifikációra. A 2014-es és a 2018-as vb előtt is harmadik helyen zárt a válogatott a csoportjában.)
Az, hogy a magyar csapat kijusson a világbajnokságra, továbbra sem realitás. A kontinensnek tizenhárom helye van, a mi csapatunk az erősorrendben nagyjából a huszadik-harmincadik közé tehető, ha szerencséje van – mint volt alapvetően az izlandiak elleni pótselejtezőn, 2020 novemberében – befér a 24-es Eb-mezőnybe, ha nincs, nem fér be. De a legjobb tizenhárom messze van.
Ezért a szereplést elemezve nem azt lehet számon kérni, miért nem jutott ki a világbajnokságra, hanem hogy miért lett negyedik, s halványan azt is, miért nem tudott valóságosan harcban lenni a második helyért. Közbevetőleg: az idei Európa-bajnokság 24 csapatából három nem érte el a pótselejtezőt sem, a magyar, a szlovák és a finn. Az erőviszonyok valamennyire konzerválódtak, egyelőre – a várakozáson felüli Eb-teljesítmény ellenére – nekünk a fentebb jelzett 20–30. hely környékén van helyünk.
Ezért is bírálandó a negyedik hely, hiszen ennek alapján a magyar csapat csak a 31-40. hely valamelyikét kapja, ennél azért jobb a helyzet. Adjuk meg, hogy a harmincegyediket, de akár alá is támaszhatjuk, hogy reálisabb végső soron a már kétszer is jelzett polcra rakás: a megszerzett 17 pont a hatcsapatos csoportok némelyikében még a harmadik helyhez is elég lett volna.
Ha idevesszük az ötcsapatos csoportokat is (ezt úgy tehetjük, hogy a többinél levonjuk a hatodik ellen szerzett pontokat, a magyarok esetében a San Marino elleni hatot), még mindig azt látjuk, egy kevésbé kiegyensúlyozott csoportban, ilyen idegenbeli bravúrokkal jobb helyet el lehetett volna érni.
Ha már az idegenbeli bravúroknál tartunk, érdemes külön is nézni a hazai, illetve idegenbeli mérleget. Andorra és San Marino ellen megszereztük mind a hat pontot, azaz itthon és idegenben is nyertünk. A további három ellenféllel szemben a Puskás Arénában összesen egy, idegenben ellenben négy pont jutott.
Érdekes még felfigyelni arra is, hogy az első félidőkben a magyar válogatott összesített gólkülönbsége 9-1 volt (csak John Stones szerzett gólt ellenünk, Londonban), ellenben a második félidőkben 10-12. A San Marino elleni két találkozót leszámítva csupán egyszer, a Wembley-ben úsztuk meg a második félidőt kapott gól nélkül.
Egyben nézve az évet, a magyar válogatott 15 találkozót játszott, tíz vb-selejtezőt, három Eb-csoportmérkőzést és két barátságos, ha úgy tetszik, felkészülési meccset. A mérleg hat győzelem, öt döntetlen, négy vereség, 23-19-es gólkülönbség, 56,7 százalékos győzelmi mutató.
Marco Rossi 36 játékost küldött pályára, a sérülékeny Géresi Krisztián és a sok hiányzó miatt meghívott Tamás Márkon kívül más nem akad, akit hívott, aztán „elfelejtett”. Kettejükön kívül a harmadik számú kapusnak, Bogdán Ádámnak, valamint a Wembley-ben debütáló Balogh Botondnak volt „csak” egy meccse.
Sérülések, és a klubhoz való visszarendelések is befolyásolták, ki hányszor kapott játéklehetőséget, de a szikár számoknál maradva, tizenegyen játszottak a mérkőzések legalább kétharmadán, azaz tíz mérkőzésen: Fiola Attila (10), Gulácsi Péter (10), Kleinheisler László (12), Nagy Ádám (13), Loic Nego (12), Willi Orbán (10), Sallai Roland (10), Schäfer András (11), Szalai Attila (15), Szalai Ádám (11) és Varga Kevin (10). Az egész tavasszal sérült Szoboszlai Dominik hat találkozón, hat világbajnoki selejtezőn játszott.