A Szatmárnémetiből származó sportoló kilencéves kora óta vív, 11 éven keresztül az ifjúsági válogatott tagja volt és többször megnyerte a Balkán-bajnokságot, 1998 és 2006 között korosztályos országos bajnokságot nyert. Vívókarrierjébe 180 fokos fordulatot egy focimeccs hozott, amikor egy szerencsétlen mozdulat következtében a térdéből letört egy porcdarab. A sérült részt többször is megműtötték, de 2008-ban egy esés következtében elfertőződött, állapota pedig ekkora alakult ki; a jobb térdét azóta nem tudja behajlítani.
„Mindig szerettem volna olimpiára kijutni, vagy edzőként dolgozni. Az olimpia nem jött össze a sérülésem miatt, de kerestem az utat, hogy hogyan lehetne esetleg újra a vívás közelébe kerülni” – elevenítette fel Osváth Richárd a történteket a hirado.hu-nak.
Ekkor kezdett el a kerekesszékes vívásról olvasni, hiszen ő is úgy gondolta, csak az vívhat így, aki a mindennapjait is kerekesszékben tölti, így nem tudta, ő vívhat-e majd. 2011-ben Magyarországra érkezett kategorizációs vizsgálatra, ahol arról tájékoztatták, hogy vívhat az A kategóriában, és azóta tart a kerekesszékes vívókarrierje.
A tokiói paralimpián a második helyen végzett, ezzel pályafutása negyedik paralimpiai érmét szerezte meg a kerekesszékes vívás egyéni tőr küzdelmeiben. A sportoló a 2012-es londoni ötkarikás játékokon bronzérmet, 2016-ban Rio de Janeiróban két egyéni ezüstéremmel gazdagodott kardban és tőrben. Mindenképp szeretne elindulni a 2024-es párizsi játékokon is.
Az érmek mellett az évek során számos rangos elismerést vehetett át a vívó, ugyanis 2014-ben az év Fair Play-díjas sportolója, 2016-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki, egy évre rá pedig az Év fogyatékos férfi sportolójának választották meg.
„Próbálok úgy élni, hogy példakép legyek, és remélem, hogy sok mozgássérült fiatal fel tud majd úgy nézni rám, hogy igen, ő egy jó sportoló, és mellette egy rendes ember is” – fogalmazott Osváth Richárd.