Fábián László szerint a párizsi olimpiai program mindenképp veszteséget jelent majd a magyar sport számára, ugyanakkor nem elfejetendő, hogy
a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy gondolkodik, hogy minél többeket tudjon bevonzani a fiatalabb korosztályból a nézők soraiba,
amit vélhetően azon sportokkal, versenyszámokkal lehet, amit ők maguk is néznek, illetve szívesen művelnek. Így kerülhetett be például a karate sportág helyére a breaktánc, amiről tudható, évtizedek óta az utcák meghatározója a világ számos pontján, következésképp sok–sok fiatalt érdekelhet.
Azzal kapcsolatban, hogy a falmászás vagy a gördeszka, mint új és szintén a fiatalokat célzó számok Tokióban menyire voltak népszerűek, a MOB sajtóigazgatója elmondta: a tévés nézettségi adatokat nem ismeri, és értelemszerűen helyszíni nézettségről – a pandémia miatt – nem lehetett beszélni a nézők hiányában, de az biztos, hogy a falmászás, amit szakemberként több alkalommal is volt szerencséje a helyszínen követni, egy könnyen érthető és látványos sportág; azzal együtt, hogy néhány akadály megoldhatatlan feladat elé állította a mezőny jelentős részét, ami szakmailag furcsán hat – jegyezte meg. Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy a világban több millió ember hódol a sportágnak,
„Budapesten például nem tudnának annyi falmászó helyet építeni, ami ne lenne folyamatosan tele”.
A rendező városok–országok esetleges túlontúl nagy szabadságát az olimpiai program kilakatását illetően Fábián László emlékeztetett, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyan nem engedi el a rendezők kezét, őket is az vezeti, hogy minél inkább nézettek legyenek az ötkarikás játékok. Bár – jegyezte meg óvatosan fogalmazva –
ebben talán az amerikai tévétársaságok is benne vannak,
amelyek köztudottan dollármilliárdokat fizetnek a közvetítési jogért, és értelemszerűen nekik is az az érdekük, hogy minél többen nézzék a közvetítéseket. „Ami az említett három példából – férfi kajak 200 méter, finndingi és karate – a magyar sportnak nem annyira előnyös.” A MOB sportigazgatója azonban bízik abban, hogy a tradicionális sportok, több mint 120 éves jelenlétüknek köszönhetően, még hosszú ideig szerepelhetnek a programban.
Ismeretes, a másik elv, amit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság követ, hogy lehetőleg minden sportágban ugyanannyi női versenyszám legyen, mint amennyi férfi – ennek eshet áldozatául a vitorlázóknál a finndingi hajóosztály, amelyet csak férfiak űznek, bár már 1952 óta szerepelt az olimpia műsorában, tehát egy tradicionális számról volt szó. Ezzel kapcsolatban Fábián László megjegyezte:
„ha kicsit pikírt vagyok, várom, hogy a ritmikus sportgimnasztikában mikor tűnnek föl az első férfi versenyzők, vagy a szinkronúszásban,
amire elméletileg már szabály adta lehetőségük van.” A sportigazgató „félre téve a rosszmájú megjegyezést” egyetértett, hogy az egész világ ebbe az irányba halad, miszerint
az élet minden területén megfelelő helyet és területet kell biztosítani a hölgyek–nők számára.
Ezzel együtt úgy látja, vannak olyan sportágak, melyeket esetleg csak nőknek érdemes csinálnia, és vannak olyanok, ahol a férfi dominanciának kellene megmardnia. „De ez az élet, erre kell haladni, teret adva az olimpiai játékok műsorában is.”
Érdemes itthon is építeni az új számokra
A témában ugyancsak az InfoRádiónak nyilatkozó Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke, egybecsengően Fábián László szavaival azt mondta: figyelve az olimpiai mozgalmat és a tokiói játékokat is, az látható, hogy számos változás van a programban, elsősorban olyan sportágak reflektorfénybe kerülésével, amelyek nagyon népszerűek a fiatalok körében, látványosak és olyan jellegű mozgásformát képviselnek, ami nagyon sokan űznek, példaként említve a falmászás és a gördeszka.
A MOB nyári játékokért felelős alelnöke a SUP-ot (Stand-Up-Paddling), vagyis az állva evezést is egy ilyen új mozgásformának gondolja,
ami nagyon könnyen elsajátítható, rengetegen tudják űzni, és maga az eszköz is könnyen mozgatható, hiszen létezik felfújható változata is, ami egy hátizsákban is szállítható. „És látjuk azt, hogy szerte a világon, és Magyarországon is, egyre népszerűbb.” Amit mi sem bizonyít jobban, hogy míg pár évvel ezelőtt még csak 30-40-en, addig az idén már közel 900-an vágtak neki SUP-pal a Balaton-átevezésnek, ami egy óriási növekedés.
Schmidt Gábor kiemelte: meglátása szerint
egy sportági szakszövetségnek nem kerülheti el a figyelmét semmi olyan tendencia, új dolog, ami színesítheti a sportágat
– így volt ez pár évvel ezelőtt a sárkányhajóval is, és így van ez a SUP-pal is, amely kapcsán egyre több versenyeseményt, szabadidős sportfutamot szervezett az elmúlt időszakban a Magyar Kajak-Kenu Szövetség, sőt, a tavalyi évben sikerült elnyerne a világbajnokság megrendezésének lehetőségét, amire szeptember 9. és 12. között kerül majd sor Balatonfüreden.