Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Miért lőtt "olimpiai" gólt Toni Kroos? - videó

Infostart / Dénes Tamás
2020. január 10. 07:29
A német középpályásnak a Valencia elleni Spanyol Szuperkupa-elődöntőben lőtt látványos gólja különlegesnek számít, a világelitben ritkán rúgnak szögletből gólt. De miért nevezik a spanyol és a portugál sajtóban „olimpiainak” az ilyen gólt?

A Real Madrid német világbajnoka a Valencia elleni, 3-0-ra megnyert elődöntő 15. percében a bal oldalról rúgott szögletet. Észrevette, hogy az ellenfél kapusa, Jaume Domenech még az öt és feles környékén intézkedik, rendezgeti a védelmet. Egyből a kapura csavarta a labdát, amelyet a kétségbeesetten visszalépő Domenech már csak a hálóba tudott paskolni.

A spanyol és a portugál sajtó az olimpiai jelzőt illesztette a gólra, az elnevezésnek futballtörténeti magyarázata van.

A FIFA illetékes testülete, az International Board 1924. június 15-én, egy értelmezési vitát lezárva úgy döntött, hogy szabályosnak minősíti a szögletből elért gólt. Mindehhez „csak” azt kellett kimondani, hogy a szöglet valójában közvetlen szabadrúgás. Sokáig úgy gondolták, hogy az első megadott gólt szögletből egy Billy Alston nevű játékos csavarta szögletből Skóciában, augusztus 21-én, de aztán kiderült, nemhogy a dátum nem stimmelt, hanem a gól fejesből esett.

Így aztán az első feljegyzett szögletgólt az argentin Cesáreo Onzari lőtte 1924. október 2-án, az olimpiai bajnok uruguayiak elleni mérkőzés 15. percében. Ezért is nevezték az ilyen típusú gólt később Latin-, illetve Dél-Amerikában gol olimpicónak. (Hamarosan Európában is megszületett az első, a feljegyzésekben fennmaradt, szögletből tekert találat: október 11-én Billy Smith, a Huddersfield Town szélsője lőtte egy bajnoki mérkőzésen.) Az argentinok 2:1-re megnyerték a mérkőzést a Barracas Stadionban, legyőzték az Európában legyőzhetetlennek vélt Célestét.

A jelzőt, amint ezúttal is láthattuk, ma már kiterjesztően használják, Kroos sem érintés nélküli szögletgólt lőtt, a kapus kezéről került a labda a hálóba.