A Reuters brit hírügynökség birtokába került dokumentumok szerint nemenként egy-egy fő képviselhetné az orosz, a kazah, az azeri, az örmény és a fehérorosz színeket, mert
ezekben az országokban több mint húsz doppingvétség történt a sportágban 2008 óta.
Azok a nemzetek, ahol legalább 10, de legfeljebb 19 ilyen ügyet regisztráltak 2008 és 2020 között, két-két férfi és női versenyzőt nevezhetnének a szigorú szabálymódosítás szerint. Ez legalább kilenc további országot, köztük Bulgáriát, Iránt és Indiát érintené.
Amennyiben a kvalifikációs időszak végéig, 2020 áprilisáig egy országban legalább három doppingesetre fény derül, az nem vehet részt a tokiói olimpia sportági versenyeiben, ahogyan ez az oroszokkal és a bolgárokkal Rióban történt.
A 2008-as pekingi és a 2012-es londoni olimpián levett doppingminták ismételt vizsgálata során 49 súlyemelőnél regisztráltak pozitív eredményt.
Közülük 42-en egykori szovjet tagállamokat képviseltek. A doppingügyek miatt a teljes mezőny létszámát a Rio de Janeiró-i 260-ról 196-ra csökkentették.
"Természetesen most nem mindenki örül, de mindenki tudja, hogy a sportágunk nehéz helyzetben van, és kemény döntések szükségesek a jövőnk biztosítása érdekében" - nyilatkozta a Reutersnek az IWF főigazgatója, Ádamfi Attila.