Bálint László volt az első magyar futballista, aki a szocialista rendszerben hivatalosan külföldre szerződhetett. A védő 1979-ben igazolt az FC Bruges együtteséhez, ahol Georges Leekens volt a csapattársa.
„Két évig játszottunk együtt, mi voltunk a két középső védő. Sikeres éveket töltöttünk együtt, bajnoki címet és kupát is nyertünk. Szobatársak és jó barátok voltunk, később is tartottuk a kapcsolatot” - emlékezett vissza az egykori 76-szoros válogatott.
Bálint László kiemelte: Leekens játékosként célratörő volt, s egy nyitott egyéniség, aki a környezetével jól megérti magát.
Úgy vélekedett, a belga edző jó választás a magyar válogatott élére.
„Figyeltem az edzői karrierjét, szép eredményeket ért el. Azt a belga szakemberek elismerik, hogy ennek a mostani, sikeres belga válogatottnak ő rakta le az alapjait, sok fiatal játékosnak lehetőséget adott. Nem lehet azt mondani, hogy kontár lenne” - fejtette ki.
Bálint László azt mondta: szimpatikus, hogy Leekens nem hoz nagy stábot magával, magyar edzőket vesz maga mellé, és eredménycentrikus szerződést írt alá.
Mindez azt támasztja alá, hogy komolyan gondolja a feladatot.
A korábbi szövetségi kapitány szerint a belga edző segíthet az utánpótlás-nevelésben és a klubokat is hasznos tanácsokkal láthatja el.
„Pozitív színfoltja lesz a magyar futballnak.”
Szintén jó véleménnyel van Georges Leekensről Disztl László, aki a Bruges-ben játékosa volt. Sőt, az edző szorgalmazta a leigazolását.
„Ő vitt ki Bruges-be. Két évig dolgoztunk együtt, bajnokságot és kupát nyertünk, pályafutásom legsikeresebb évei voltak azok. Nagyszerű volt a kapcsolat köztünk. Egy
határozott, kemény ember, megkövetelte a rendet, a fegyelmet, de jó csapatépítő”
- mondta a volt 28-szoros válogatott védő.