Nagy Viktor: keresztrejtvényt fejt, aztán elveszti a kontrollt

Infostart
2017. június 2. 18:42
Keresztrejtvényt fejt a fontos meccsek előtt, felért a csúcsra a Szolnok Bajnokok Ligája-győzelmével, 2020-ban abbahagyja a vízilabdát, de addig minden meccset meg akar nyerni, a budapesti világbajnokságon is - Nagy Viktor volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége.

Mit jelent önnek a Bajnokok Ligája-győzelem?

Nagyon sok mindent. Úgy tudnám megfogalmazni, hogy a csúcsra értünk. A Bajnokok Ligáját megnyerni nálam felér egy világbajnoki arannyal.

Egyenlőségjelet tesz a két siker közé?

Abszolút.

Mennyire készült erre a hétvégére?

Nagyon régóta készülök arra, hogy Bajnokok Ligája-döntőt tudjak játszani... Nagyon rögös volt az út, a harmadik hely volt a legjobb eredmény, amit elértem, ezért az, hogy bejutottunk a döntőbe, már nagyon pozitív töltést adott. Szép lassan, lépésről lépésre kell haladni. Nem szabad rögtön megcélozni a legnagyobb kihívást, mert akkor elvész az energia az odavezető úton. Egész évben éreztem a csapaton is, hogy minden meccsen, ha gyengébb ellenféllel játszottunk is, nagyon meg akartunk verni mindenkit.

Mi minden ellenfelet komolyan vettünk,

megbecsültünk, és úgy érzem, ezért voltunk ennyire stabilak a Final 6-ben.

Mivel telt a döntő előtti néhány óra? Az látszott, hogy a döntőben egészen más tudatállapotban van.

Előre nem lehet tudni, hogyan fog alakulni a mérkőzés. Én sem szoktam érezni, amikor felkelek, hogy most biztos a csúcson leszek és nagyon jól fogok védeni. Igazából az ember bízik magában, bízik a csapatában, hogy a legjobbat hozza ki a csapat a játékosból meg a játékos is a csapatból. Akkor igazi egy csapat, ha ez oda-vissza működik.

A keresztrejtvény áldásos hatása

A mérkőzés előtt csinált valamit másképpen, mint ahogy szokott?

Fiatalabb koromban, ha volt egy jó meccsem, akkor utána a következő meccseken mindig, percről percre, momentumról momentumra ugyanazt akartam csinálni, de abban nagyon el lehet fáradni, hogy az ember odafigyeljen ezekre, ezért mostanában már nincs ez. Ahogy alakul, úgy alakul. Nyilván van egy rituálém. Mostanában meccsek előtt keresztrejtvényt szoktam fejteni, és ez nagyon jó.

Élesíti az agyat?

Ráhangolódik az agy a fókuszálásra, és

nekem most ez a legújabb heppem, hogy minden fontos mérkőzés előtt keresztrejtvény fejtek.

Most például egy kicsit mérges is voltam, mert csak egy pár percet tudtam, olyan sűrű volt a program...

Miért így alakult ez a BL-döntő? Számított esetleg az, hogy a horvátok egy meccsel többet játszottak?

Biztos, hogy számított valamennyit, de azon a meccsen mindenki annyira ott volt fejben, lélekben, hogy

bárkivel játszottunk volna, lehetett volna az a Pro Recco is, mi győztünk volna,

mert nagyon erősnek éreztem magunkat. Az első negyed nem úgy alakult, ahogy elterveztük. Tudtuk, hogy a Dubrovnik nagyon agresszív első negyedet szokott produkálni, szereti megszerezni a vezetést, amit aztán tud tartani. Ezt el akartuk kerülni, de nem sikerült, aztán kaptunk egy kis ébresztőt az edzőnktől, Cseh Sándortól.

És Cseh Sándor időt kért...

Mit mondott?

Csak részben hallottam, de a lényeg az volt, hogy kezdjünk el sokkal keményebben embert fogni, vegyük fel a párharcokat, menjünk bele a kemény csatákba, és kezdjünk el vízilabdázni. Ezek után elkezdtünk tényleg belemenni a párharcokba, sokkal keményebben fogtak embert a játékosok, és nekem is önbizalmat adott, hogy olyan védelem van előttem, amely nagyon keményen felveszi a harcot az ellenféllel. Utána

ezen a mérkőzésen minden úgy működött, ahogy egy nagyon drága svájci óra.

A tízezer néző ovációja közepette mennyit hallottak az edző szavaiból?

Nagyon érdekes az akusztikája a Duna Arénának, mert a part szélén lehetett hallani a hangzavart, nem lehetett érteni, amit a közönség skandált, de volt egy alapzaj, ami nagyon jó volt, viszont a vízben alig lehetett hallani a szurkolókat. Megható volt, hogy ennyi ember kijött, soha az életemben nem játszottam még ennyi ember előtt, ráadásul nyerni tudtunk és jó játékkal, ez tényleg felemelő volt.

Könnycseppek a vízben

Mitől érzékenyült el a meccs hajrájában? Kijött a feszültség, vagy ez már az öröm része volt?

Minden. Elég érzékeny ember vagyok, nem nagyon tudom véka alá rejteni az érzelmeimet, és nagyon nagy volt bennem a feszültség is, mert régóta szerettem volna ezt a kupát elhódítani.

Ott már éreztem, hogy ez megvan, beteljesül az álmom,

és ehhez jött hozzá az, hogy közel 11 ezer ember szurkolt értünk.

Mennyit készültek a Dubrovnikra és mennyit a döntőbe jutásra esélyesebbnek tartott Pro Reccóra?

Senki sem készült semennyit.

Nem néztek meg videókat a másik két csapatról?

Természetesen néztünk meg videókat, de nem készültünk egy ellenfélre sem. Nekem nagyon tetszett, hogy magunkkal foglalkoztunk, és az volt a fő cél, hogy a saját játékunk legyen hibamentes, mert az elég lesz a győzelemre. Egy játékosnak, ha az edzőjétől ilyet hall, az önbizalmat ad. Természetesen azért videóztunk, de ismerjük őket, nagy újdonságot nem tudtak mutatni.

A formaidőzítésnek mekkora volt a szerepe?

Annak mindig nagy a szerepe. Az volt a sorsdöntő, amikor az OSC-vel játszottunk bajnoki elődöntőt, és nem ment a játék. Valamiért szétesett a védekezés, nem volt összhang, és az utolsó pillanatban épphogy bejutottunk a döntőbe, és ott éreztem azt mindenkin, hogy megkönnyebbültünk, kijöttünk a hullámvölgyből. Ez megadta a lendületet, amellyel három meccs alatt be tudtuk darálni az Egert. Utána volt egy kis pihenő,

játszottunk az Olympiakosszal edzőmeccset, és megint nem ment a játék. Nekik sem, nekünk sem.

Aztán eljött a csütörtök, az Olympiakosz ugyanolya rosszul játszott a Jug elleni negyeddöntőben, és kezdtem aggódni... Aztán elérkeztünk az Eger elleni meccshez, ahol szintén nehezen indult a szekér. Magamon is éreztem, hogy nem nagyon tudok bepörögni, de hál' istennek bejutottunk a döntőbe. A formaidőzítés a lehető legjobban sikerült, mert amikor kellett, akkor mindig tudtunk nyerni.

Köszönet a névtelen játékosoknak

Mi a munkamegosztás az edzői stáb tagjai között?

Mindenkinek megvan a saját feladata, nyilván a vezetőedzőé a legnagyobb. Cseh Sándor mellett Kósz Zoltán leginkább velünk foglalkozik és a játékosok lábtempójával, de van kondiedzőnk, masszőrünk: egy siker mindenkinek a munkájából adódik. Szolnokon ebben az évben ez szenzációs összhangban ment. Nagyon tisztelem azokat a játékostársakat, akik rengeteget dolgoznak azért, hogy esetleg tudjak védeni, de őket senki sem veszi észre. A laikus azt látja, hogy a játékos gólt lő, vagy a kapus jól véd, de nagyon sok játékos rengeteg munkát beletesz a vízbe, ami nem látványos.

Én ezúton is köszönöm az ő munkájukat.

Itt gondolok leginkább a védekező játékosokra, akiket gyorsan kiállítanak esetleg, de ők megtették a munkájukat, elfárasztották a centert, és nem lőttek róluk akciógólt.

Milyen tanácsokat kap a kapusedzőtől, Kósz Zoltántól?

Kósz Zolit nem kell bemutatnom senkinek, remek kapusról van szó, aki nagyon sok meccset átélt és nagy rutinnal bír. Mindig megfogadom a tanácsát, bár nem szokott beleszólni, mert bízik bennem, tudja, hogy én is rutinos vagyok már. Mindig nagyon hatékonyan és pontosan elmondja azt, amit gondol és amin kellene esetleg változtatni: itt is megvan az összhang.

Ön mennyit készül az ellenfelekből? Videózik?

Szoktunk videózni, de utólag így a szezon végén mindig van bennem egy kis hiányérzet, hogy én keveset videóztam külön a játékosokról, de így is mindent megnyertünk.

Szeretek inkább magamra hagyatkozni, a megérzésekre,

de ahogy idősödöm, egyre inkább úgy gondolom, hogy többet kellene videózni.

"Nem, ma nem...'

A pszichés hadviselés mennyire a része egy kapus munkájának?

Szerintem a nézők is észrevették, hogy szeretek játszani az ellenfelekkel, és fontosnak tartom a pszichés hadviselést, mert igenis

el lehet bizonytalanítani egy nagyon jó játékost is.

Sok embertől kaptam meg, hogy nem vagyok szimpatikus, ahogy viselkedem az ellenfelekkel, hogy nem tisztelem őket. A magyar csapattársak tudják, hogy én mindig megtisztelem az ellenfelet, sőt, és ők tudják jól, hogy akinek magyarázok, annak azért, mert őt jó játékosnak tartom. Én még gyenge játékosnak nem magyaráztam soha.

Ennyire tudatos, amiket mond ilyenkor?

Nem, sokszor nem. Elvesztem a kontrollt, de nagyon igyekszem, hogy egyre szolidabb legyek. Például nem szeretek káromkodni a szárazföldön sem, a gyermekeimet is úgy nevelem, hogy nem szabad..

De miket mond konkrétan?

Hát ez az, hogy nem szoktam emlékezni rá.

Olyan állapotba kerülök, ami egy teljesen más dimenzió, és elvesztem néha a kontrollt,

mondok meg mutatok olyanokat, ami aztán visszanézve kellemetlenül érint, mert nem gondoltam, hogy ilyen fejet is vágtam, meg ezt is mutattam, meg mennyire ciki vagyok, de hát ez vagyok én. De dolgozom azon, hogy egy határon túl ne menjek, és szolidabb verzióban jöjjek elő egy ilyen állapotban.

Van, amikor folytatódik a különmeccs egy-egy csatárral?

Persze, ez oda-vissza megy. Ha belövi, akkor utána ő van felül, tehát akkor ő magyarázhat. Azt tapasztaltam, hogy van egy hátulütője ennek, mert nagyon sok csapat vagy játékos annyira gyűlöl engem ezért, hogy sokkal nagyobb tűzzel jönnek velem szemben.

Magyarul doppingolja őket.

Szó szerint. Szóval okosan kell ezzel bánni. A montenegrói csapat pont ilyen, és nagyon sajnálom is, mert az olimpián velük játszottunk, és Kemény Dénessel is sokat beszélgettünk arról, hogy ők úgy ugrottak be már ott a vízbe, hogy sokkal több töltet volt bennük felém, hogy engem megsemmisítsenek.

Vízilabda csak 2020-ig

Van olyan, hogy magyar kapusiskola?

Még nincs, de nagyon szeretnék kapusokkal foglalkozni a jövőben.

Mikortól?

Ez egy nagy kérdés. Ezt még nem mondtam soha, de 2020-ig szeretnék vízilabdázni. Mindenki azt mondja, hogy a kapusok még 40 éves korukig is tudnak védeni, de most azt gondolom, hogy én még három évig fogok vízilabdázni, utána szeretnék kapusokkal is foglalkozni meg még nagyon sok mással.

A tokiói olimpia eredménye nem befolyásolhatja?

Nagyon messze van, nem is szabad még azzal foglalkozni, hogy Tokióban mi lesz. Még itt van a hazai világbajnokság például, és még igazából azt sem tudjuk, hogy az a csapat hogyan fog funkcionálni.

2020 csak egy távlati cél, szép kerek szám.

Amúgy igen, szeretnék Tokióból egy nagyon jó eredménnyel hazajönni, és úgy szögre akasztani a sapkát.

Milyen lesz a következő klubszezon? Marad Szolnokon?

Aláírtam még két évre, nem is nagyon gondolkodtam abban, hogy eligazoljak, mert nagyon jól érzem magam Szolnokon.

Hogyan ünnepelték a Bajnokok Ligája-sikert?

Egy szűkebb körű ünneplés volt a meccs után a stábtagok, a szponzorok, a család társaságában, és utána továbbmentünk a pesti éjszakába. Szolnokon nagyon sokan hiányolták, hogy nem jelentünk meg a Fő téren, és nem tudtak minket köszönteni. Bennem is van egy kis hiányérzet, de ez nem az én kompetenciám. Már az ünneplésen is lehetett érezni, hogy mi elfáradtunk. Nem sok szabadidő van, a jövő héten már mindenki a nemzeti válogatottban fog edzeni. Fáradt vagyok, de nagyon-nagyon jó, hogy bármerre megyek, érezni a szurkolók szeretetét.

Több külföldi játékos is nagyon sokat hozzátett a Szolnok sikeréhez. Faragó Tamás olimpiai és világbajnok azt mondta, nem biztos, hogy a válogatottnak előnyös, ha a legjobb magyar klubokban ennyi a külföldi klasszis. Ön hogy látja ezt?

Nem szívesen állok le vitatkozni, de egy klubnak az a célja, hogy a BL-t megnyerje. Ha úgy tudja megnyerni, hogy sok külföldi jó játékost igazol, akkor úgy. Én nem nagyon mennék bele, hogy mi is a jó.

Mennyire ismerik ki egymást?

Ki is ismerhetjük egymást, de abban teljesen igaza van Tamásnak, hogy az lenne a legjobb, ha csak magyar játékos játszana Magyarországon, úgy tudnának fejlődni a fiatalok is, és úgy lennénk benne a Final 6-ben. Ennek nagyon-nagyon örülnék, de hát most szükség van a külföldiekre.

Van, akivel baráti a viszony?

Mindenkivel nagyon jóban vagyok, minden csapattársammal, van francia is, van ausztrál is, van három szerb is, mindenkivel nagyon baráti a kapcsolat.

Nem megvédeni, csak nyerni

Azt mondják, hogy nehezebb megvédeni egy-egy címet, mint megszerezni. A bajnokságban már kétszer sikerült a címvédés, a Bajnokok Ligájába mennyire lehet cél a duplázás?

Abszolút cél, mert minden meccset meg akarunk mi nyerni, bármilyen elnevezése van is. Az téves gondolat, hogy most meg kell védeni. Minden meccs egy játék, ha fontos, ha nem. Nekem nagyon tetszett az, hogy amikor bementünk a BL-döntőre, a szerb csapatkapitányunk, Zsile (Zsivko Gocics - a szerk.) azt mondta, hogy ez egy buli.

Mi imádunk játszani, és bulizunk egyet.

Nekem nagyon-nagyon tetszett ez a gondolat.

Mennyire lesz nehéz motiválni a játékosokat a világbajnokságra?

Per pillanat hulla fáradt vagyok, és nem tudok erre gondolni. Szóval nálam a világbajnokság, ha őszinte vagyok, akkor majd az első edzéstől kezdődik. Most vagyok túl életem egyik legnagyobb élményén, és nem tudok még a vb-re koncentrálni. Amint elkezdődik a válogatott edzése, egy teljesen új közegbe kerül be az ember, új arcokkal...

...új helyszínen...

Ennek nagyon örülök, mert érdekes volt ebben a nagy uszodában játszani. Szolnokon egy elég szűk uszodában vagyunk, onnan átmenni a Duna Arénába tényleg megdöbbentő volt. A passzolásaimon éreztem, hogy elvész a labda, és rövideket dobok, mert nagy a tér a medence mögött is, nem tudtam érzékelni, hogy hova kell adni. Nagyon szép az uszoda, jó volt itt nyerni, de

most be van csukva ez a fejezet, és a vb-n nyitunk egy újat.

Nagyon szeretek a Margitszigeten játszani, szerintem a vízilabdázás Mekkája. Ott lehet, hogy kevesebb ember fér be, de iszonyat jó hangulat volt az eddigi meccseinken.

Jobb a nyitott medence?

Én nagyon jól alkalmazkodom a szárazföldön is meg a vízben is, próbálok úgy is élni, mert akkor éli túl az ember, akkor marad életben, ha minél jobban tud alkalmazkodni.

A hazai közönség mennyit számít?

A közönség mindent visz, de az, hogy most a szemembe süt a nap, vagy nem, ezen át kell lendülni. Én mindig is azt vallottam, hogy a vízilabdának nyitott medencében a helye, és a magyar bajnokságnak nyáron kellene zajlania, és én emellett kitartok. Vannak persze ellenérvek, de

vizes sportág, nyári sportág, nyáron kell játszani.

Nézőtér, legyenek fürdőruhás emberek, napozzanak, érezzék jól magukat, szóljon a zene, legyen show, én így képzelem a vízilabdát, és nagyon remélem, hogy egyszer meg is fog valósulni.

A magyarok a vízilabdát szeretik

A hazai rendezésű események mennyit segítenek a sportág népszerűsítésében?

Nem tudom, hogy kell-e népszerűsíteni Magyarországon a vízilabdát, mert mindig túlteljesít a magyar közönség az elvártakhoz képest is, rengetegen kíváncsiak ránk, és nagyon-nagyon sokan szeretik a vízilabdát. Bárhova megy az ember világversenyt játszani, azt tapasztalja, hogy ha hazai csapat játszik, akkor úgy-ahogy telt ház van, de ha már más csapat pólózik, ott már alig vannak. Magyarországon meg az ellenfél meccseire is nagyon sok néző kilátogat, nemcsak a magyarok miatt mennek ki, hanem a vízilabda miatt is.

Kinyúlhat a sikersorozat július végéig?

Nem hoznék összefüggést a kettő között. Két történet, nem szabad összefűzni semmilyen módon, és inkább azt mondanám, hogy fel kell építenünk magunkat elég gyorsan. Egy új közösségnek kell megcsinálnia azt, ami a célunk.

Igen, az a célunk, hogy minden meccsünket megnyerjük.

Véletlenül sem mondom ki, amit szoktak mondani nekünk is, hogy meg kell nyernünk a vb-t. Nem szeretem ezt mondani. Én azt mondom, hogy lépésről lépésre. Arra fogunk edzeni egész nyáron, hogy lépésről lépésre fejlődjünk.