Hogyan emlékszik vissza a belgrádi Eb-re?
Nagyon szép emlékeim vannak. Remek szervezésű, jó légkörű verseny volt. Sokan szurkoltak az arénában. Külön öröm volt számomra, hogy ez volt az első nagy versenyem, ahol a családom és a barátaim is a helyszínen drukkoltak. Fantasztikus érzés volt így megvédeni a két évvel ezelőtti címemet.
Mennyire élte meg nyomásként, hogy címvédőként indult?
Volt egy kis nyomás rajtam, hiszen a magyar szövetség és a családom felől is elvárás volt, hogy nyerjem meg az Eb-t. Izgultam, hogy meg tudok-e felelni az elvárásoknak.
A verseny során hogyan tudott átlendülni ezen, mi játszódott le a fejében?
A selejtező alatt izgultam jobban, de ez szinte mindig így van. Ilyenkor nagyobb a drukk, mint a döntőkben.
Ez Belgrádban sem volt másképp. Kicsit nehézkesen kezdtem a versenyzést, a harmadik dobásnál azonban sikerült teljesítenem a kvalifikációs szintet. Igaz, hogy az első két lökésemmel is kvalifikáltam volna magam, hiszen nyolc főre töltik fel a létszámot az eredmények alapján.
A döntőben mikor érezte igazán, hogy megnyugodhat, megvan a második Eb-arany?
Először talán a harmadik lökés után, amikor 19,24 métert sikerült löknöm. Akkor már tudtam, hogy a mezőnyben jelenleg ezt senki nem tudja megismételni, hiszen 18,36 volt utánam következő eredmény az európai ranglistán. Ez túl nagy különbség ahhoz, hogy valaki 19 méter fölé jusson, s esetleg megszorongasson a verseny alatt.
Sok magyar szurkoló elkísérte Magyarországról. Mekkora erőt adott ez a versenyzés során?
A döntőben nagyon jó érzés volt, amikor bementem a stadionba, hallottam a szurkolókat, ahogy a nevemet kiabálták felváltva: hol a Mártont, hol az Anitát. Minden egyes alkalommal, amikor beálltam a súlylökő körbe, tudtam, ha szólt a taps, az nekem szól, ez pedig nagyon jól esett.
Volt már ideje végiggondolni magában a belgrádi kontinensviadalon történteket?
Pénteken befejeztem a versenyzést, maradt két és fél napom pihenni, ezalatt nagyjából leülepedett bennem az Eb. Visszanéztem a technikai részeket, így például a végrehajtást is. Ezekre is építve azon dolgozunk, hogy a jövőbeni megmérettetéseken egyre jobban teljesíthessek.
Egyre közelebb jár a 20 méteres álomhatárhoz. Hogy érzi, idén sikerülhet?
Nagyon remélem, mert tavaly is a céljaim között szerepelt, akkor 13 centiméterrel maradtam el tőle. Legközelebb a londoni világbajnokságra időzítjük a formámat, ott jó lenne teljesíteni ezt.
Mi lehet az a plusz, amellyel összejöhet ez a dobás?
Nagyon sok apró dolgon múlik, hogy akár csak egy pár centit fejlődjön a versenyző. Van lehetőségem még fizikailag és technikailag is tovább javulnom. A táplálkozás, a regeneráció és az orvosi háttér is sokat számít.
Mi lesz a program a következő hónapokban?
Hétvégén egy szabadtéri versenyen veszek részt a Kanári-szigeteken, ahova gyakorlatilag a teljes magyar dobóválogatott kiutazik. Két hétig ott is maradunk egy edzőtábor erejéig, aztán három hétig Magyarországon készülök, majd újabb két hétre utazunk Montenegróba. Ezek az edzőtáborok a nyári szezonra való alapozást szolgálják. Remélem, hogy jól és sérülésmentes zajlik le. Májusban kezdetét veszi a szabadtéri versenyszezon, amely egészen szeptember végéig tart. A fő verseny a londoni világbajnokság lesz augusztusban, de persze több nemzetközi versenyen is indulok, rögtön május 5-én, Dohában, ahol a Gyémánt Liga-sorozat kezdődik majd.