A négy olimpiát megjárt, és már hat ötkarikás éremmel büszkélkedő Cseh László nevét mostantól már nem csak számtalan kitüntetés, oklevél, érem és kupa őrzi. Volt középiskolája, a Vörösmarty Mihály Gimnázium és a Poli-Farbe festékgyár együttműködésének köszönhetően az intézmény tornatermét újjávarázsolták. Ebből az alkalomból, és hogy az ott tanuló diákok szemei előtt mindig egy rendkívüli sportember példája álljon, Cseh Lászlóról nevezték el a gimnázium sportcsarnokát. Az ünnepség után a BP2017 Média munkatársának itt sikerült a legendának nevezhető sportemberrel interjút készítenie, aki először is nagy megtiszteltetésnek nevezte a meghívását, még inkább azt, hogy azt a termet, amit egykor ő is gyakran látogatott, most róla nevezték el.
A Vörösmarty 30 éves „öregdiákja” jelenleg a BME hallgatója, aki a sporttal kapcsolatos kötelességei miatt többször is halasztani kényszerült, most viszont már itt is a célhoz közelít.
Mi a helyzet Cseh László tanulmányaival?
Egy éven belül szeretnék végezni az egyetemen. Az ember mindig úgy tekint a tanulásra, mint egy szükséges rosszra, de menet közben rájövök, hogy nem csak egy újfajta tudást szerezhetek meg, de tapasztalatot és akár különböző szemléletmódokat is. Amikor ezeket az életben hasznosítani tudom, akkor ismerem fel igazán a tanulás fontosságát. Aztán, persze majd kiderül, hogy az úszás utáni életemben, mennyire fogom a diplomámat használni és a szakmában elhelyezkedni.
Mi történt Rio óta?
Két hónapig teljes leállás volt. Most újrakezdtük és új elemeket vettünk be, mint a futás és a biciklizés. Olyan mozgásformák ezek, amiket máskor nem csinálok, vagy nem jut idő rájuk. Ezzel egy kicsit fel tudom magamat rázni és utána az edzésmunka is élvezetesebbé válik, ezáltal fizikailag és lelkileg is folyamatosan meg tudok újulni.
Milyen volt az Egyesült Államokban?
Amerikában remek élményekkel gazdagodtunk, sikerült pihenni, sőt teljesen kikapcsolódni. Elsődlegesen egy konferencia miatt utaztam ki, hogy magamról és a sportolásról általánosságban beszéljek és nem mellékesen egy termékről, ami az én felkészülésemet is segítette. Ha meg már óceánon túl voltunk, gondoltuk, egy kis plusz időtöltés, nyaralás is belefér. Az olimpia után ez is része volt még a feltöltődésnek, amit úgy érzek, hogy maximálisan sikerült megtenni. Nem csak fizikailag, de mentálisan is, viszont az elmúlt napokban már hiányzott az úszás. Jó érzés újra mozogni, még ha ez újra hajnali kelést is jelent, de egyelőre még az időeltolódást próbálom kiheverni.
Tehát újra edzésben?
Az év hátralevő része már ezzel fog eltelni. Most alapozzuk meg a januártól kezdődő igazán kemény felkészülést, amikor is, már a budapesti világbajnokság lesz a középpontban. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag ugyanúgy Törökbálinton és Egerben edzek, mint eddig. Szeretem azt a nyugalmat, ami ott van a csarnokokban. Jövőre szeretnék a Vb előtt néhány nemzetközi versenyen szerepelni és a magyar bajnokságot sem fogom kihagyni, hiszen nem egy könnyű megmérettetésről beszélünk. A budapesti világesemény után, ha még érzek magamban annyi erőt, akkor a rövidpályás vb-n is szeretnék indulni az év vége felé. Jelenleg azt érzem, hogy bennem van a teljesítmény, a kihívás, ezt előhozni a lehető legjobb időpontban, ez sajnos nem sikerült maradéktalanul az olimpián. Ezen sokat fogunk dolgozni. Időnk még van és szerintem meg fogjuk tudni csinálni. Rióban, fizikailag teljesen rendben voltam, következő év júliusára pedig lelkileg is szeretném elérni a tökéletes állapotot.
Vegyes vagy pillangó?
Továbbra is a pillangót érzem magamhoz a legközelebb, de az edzőmmel, Plagányi Zsolttal arra jutottunk, hogy a következőkben nagyobb hangsúlyt fektetünk a többi úszásnemre. Ennek is az a célja, hogy minél frissebb lehessen az élmény jövőre. Vegyesben maximum 200 méterig tervezünk, de 400 méteren is látok perspektívát, edzés szempontjából mindenképp.
VilágbajnokságBudapesten?
Nem nagyon beszéltem még az úszótársakkal Budapestről. De tudom, mindenki nagyon izgatott és jó versenyt, szervezést várnak. Amiről inkább beszéltünk, az az, hogy egy alkalommal vendégül fogom látni a „kollégákat” és megmutatom nekik, milyen is a magyar vendégszeretet. Én személy szerint, nagyon várom a hazai rendezést és ezáltal, hogy a csodálatos magyar szurkolók előtt úszhatok. Feleségemmel szoktam is viccelődni, hogy majd nagyon sokat kell a vb miatt utazni és, ha bármit is itthon hagyok, akkor azt nem lehet pótolni. Ilyen szempontból, ez azért tényleg egy jó érzés, hogy csupán pár kilométerre lesz a verseny helyszíne. A Dagályban még nem voltam, de nagyon várom már, hogy felavathassák.
Család?
Benne vagyunk a korban, a családbővítés be van tervezve, de bízunk a természet hatalmában. Természetesen a sport még mindig az első, de látom már, hogy a kettő meg tud férni egymás mellett.
Forrás: fina-budapest2017.com