Az idei junior vb-n bevezetett, a korábbi, óra elleni, háromfős csapatversenyek alternatívájaként kipróbált váltók voltak műsoron a junior Eb zárónapján. Míg a korábbi években három fő úszott együtt, időfutam jelleggel, most klasszikus váltóviadal zajlott, tömegrajttal, aztán egy meghatározott zónában lebonyolított váltással, 4x1250 méteren, nemzetenként két-két fiú és lány úszó részvételével - olvasható a Magyar Úszó Szövetség hírlevelében.
A legfiatalabbak – 14-16 évesek – versenyén szenzációsan úsztak a mieink, Kalmár Ákos, Fábián Milán, Juhász Janka és Rohács Réka egyaránt kitett magáért, óriási csatát vívtak a spanyolokkal és az olaszokkal, végül a hispánok egyetlen érintéssel, 0.6 másodperccel előbb érték el a célpanelt.
Az ún. nyílt váltóban, amelyben bárkit lehetett nevezni 19 év alatt, a hoorni példából okulva – ahol a németek dobtak harcba pihent úszókat – egy, csak a csapatviadalra nevezett versenyzővel pörgettük fel a magyar kvartettet. Igaz, Drigán Zoltán után, aki elsőként adta át a stafétát, a csak váltóban úszó Juhász Adél erejéből most arra futotta, hogy ne húzzanak el túlzottan a többiek, az élbolyt alkotók többsége ugyanis két fiúval kezdett. Féltávnál így 1:41 perces hátrányban voltunk, ám ekkor jött a világ- és Európa-bajnok Rasovszky Kristóf, aki „rendet vágott”, és 1250 méteren 1:20 percet dolgozott le a hátrányból úgy, hogy már csak a németek voltak előttünk, akik lány-fiú-fiú-lány felállásban vitték végig a versenyt, azaz még a német fiúversenyzőt is csaknem befogta. Innentől szinte biztosnak látszott az ezüst, Farkas Adél azonban az utolsó fordulónál teljesen eltájolta magát, és gyakorlatilag kiúszott a pályáról... Mire észbe kapott, az olaszok és a spanyolok is eléje kerültek, így odalett az érem – maradt a negyedik hely, összességében a negyedik ezen az Európa-bajnokságon...
Ugyanakkor szégyenkezni így sem kell, hiszen mind az éremtáblázaton – két arany, egy ezüst –, mind a pontversenyben második lett a magyar csapat házigazda olaszok mögött.
„A kicsik óriásit produkáltak az első váltóban, életük legjobbját úszták mind a négyen, csak nagyon kevésen múlt az arany, talán ha Réka picit többet lábvizezik, akkor a végén nem tudja lenyúlni a spanyol – értékelt Gellért Gábor szövetségi kapitány. – A nagyok váltójában, nincs jobb szó rá, elajándékoztunk egy érmet, szegény Adél elindult Elba-szigetének a harmadik bójánál, teljesen eltájolta magát, még a verseny után fél órával sem tudtuk megvigasztalni, annyira sírt szegény. Nincs semmi vész, előfordul az ilyen, ebből is lehet tanulni. Az egész csapat előtt le a kalappal, egy szám kivételével mindig volt emberünk az első hatban, többször kettő is, és elhoztunk két egyéni aranyérmet. Nem sok híja volt, hogy megelőzzük az olaszokat, de ígérem, jövőre addig csavarjuk a gombot, hogy a végén megverjük őket.”
A szakvezető az új formációról is szólt néhány szót. „Egyre szenzációsabb ez a váltóverseny, azt szeretnék, ha már a jövő évi világbajnokságon, Balatonfüreden is ez lenne műsoron, mert itt ember ember elleni küzdelem van, mint az egyéni versenyben, sokkal közvetíthetőbb, mindenkinek izgalmasabb. Nem lesz könnyű átvinni, hiszen már megvan a versenykiírás, de hátha sikerül valami kompromisszumra jutni.”