Most úgy tűnik, hogy Kazany, a vb-hatodik hely választóvonal volt, talán lehet azt mondani, hogy utána kezdődött a kapitányságod második korszaka...
- Egy csapat, és egy szövetségi kapitány életéhez is hozzá kell, hogy tartozzon a kudarc és nekünk ez 2015 nyara volt. Kudarc nélkül nincs siker sem. Addig csak sikereink voltak, ez volt az első kudarc, amiből viszont újra föl kellett állni. Ez mindenképpen nagyon fontos volt mind az én szakmai fejlődésem, mind a játékosok pályaíve szempontjából. Ráadásul nem egyetlen kisiklás történt, az a bizonyos olasz mérkőzés, amin eldőlt, hogy nem jutunk be a legjobb négy közé, szervesen kapcsolódott az egész nyárhoz, s bár éppen erre a meccsre összeszedte magát a csapat, utána ismét szétestünk, az 5-6. helyért zajló mérkőzésen megint kikaptunk. Láttuk, hogy pár héttel korábban, már a Világligán sem volt kellően motivált a csapat, nagyon tanulságos nyár volt. Akár taktikailag, akár ha külön elemezném most a játékosokat, amit nyilván nem fogok megtenni, kiderülne, hogy az a nagy lelkesedés, megújulás, az a fejlődés, ami az első két évet jellemezte, megállt, az ellenfelek viszont fejlődtek, így az már kevés volt, amit mi teljesítettünk.
- Mindenki látta, hogy nagyon mélyen érintet téged a kazanyi kudarc. Mi volt az, amire céloztál az imént, hogy egy edzőnek meg kell élnie a kudarcot? Mit éreztél, mit éltél át? Volt-e valami meglepetés, amire úgy emlékszel most is vissza, hogy "Na, hát erre nem számítottam!"
- Ott a vb-n nem, nyáron voltak olyan események, amiket nagy csalódásként éltem meg, nyilván ezek játékosokhoz kötődtek. A vb-n már nem ért meglepetés.
- Hogy tudtad feldolgozni?
- Ugyanazt éreztem, amit a győztes barcelonai vb után, amikor azt mondhattam, hogy ennél már nem lesz jobb, csak most nem győzelemről volt szó, de ugyanúgy gyávaságnak éreztem volna nem folytatni a kazanyi hatodik hely után. Egy ilyen három-három és fél éves periódus azért szép, mert van benne minden. Amikor elkezdtem, nem gondoltam, hogy rögtön annyira szép lesz, igaz, azt sem, hogy jön majd egy hatodik hely. Most visszagondolva, az volt nekem igazából furcsa, hogy az elvárásaimnál sokkal jobbak is lettünk, meg rosszabbak is.
Az interjú további részleteit a vlv.hu-n olvashatja.