"Egy adott városnak kell pályáznia, de ez kibővíthető más városokra, akár egy országra, akár a határon átnyúló városok bevonásával is működhet, a meglévő infrastruktúra is bevonható. Nem mondja azt, hogy olyat tegyél, amit nem szeretnél, tehát olyan infrastrukturális, gazdasági fejlesztések történjenek, amelyeket egy ország, város vagy régió eleve szeretne megvalósítani, ráépül egy ország gazdasági fejlődésére. Ezzel persze nagyobb lendületet tudnak neki adni, de minden abba az irányba mutat, hogy kisebb városoknak, országoknak is megvan a lehetősége. Sokan szokták mondani, hogy milyen nagy országok pályáznak, milyen esélye lehet egy kis országnak. Szerintem sok, mert nem tudom elképzelni, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 'csak' a saját szórakozásából hozott egy ilyen döntést, az volt a céljuk, hogy a szándéknyilatkozatot beadók körét tudják bővíteni és biztos vagyok benne, hogy azért is, hogy lehetőséget biztosítsanak a kisebb országoknak is a pályázásra" - jelezte Borkai Zsolt.

A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke hozzátette: "sok minden szólhatna mellettünk. El kell döntenünk majd, én már eldöntöttem, de szélesebb körű támogatottsággal is kell, hogy bírjon, hogy egy pályázatot akarunk beadni vagy nyerni is akarunk. Szerintem a vége sokkal szebb, tehát ha valaki bead egy pályázatot, szeretné azt meg is nyerni. Nekünk csak ez lehet a célunk."

"Sok olyan város van, Isztambul például, amelyek többször adtak már be pályázatot és sosem nyertek, ez egy ilyen verseny. Nem egyszerű egy olimpiát megrendezni, megkapni a NOB-tagjainak szavazatait, hiszen ez egy hatalmas, a sportvilág talán legnagyobb rendezvénye, ebben a versenyben nyerni csodálatos dolog, de ha esetleg alulmaradunk, az sem szégyen, hanem azt jelenti, hogy tovább kell lépni és további pályázatot kell beadni akár egy későbbi olimpiára. De nem tartunk itt. Azt szoktam mondani, legyünk optimisták és ha beadunk egy ilyen pályázatot, a győzelem számítson csak!" - hangsúlyozta Borkai Zsolt.

A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke azt kéri a politikai pártoktól, hogy a következő hónapokban is tartsák magukat távol a 2024-es budapesti olimpiai rendezés lehetőségéről szóló társadalmi konzultációban. Borkai Zsolt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek és a szakemberek segítségére mindenképpen számítanak, ebben az időszakban is rendszeresen üléseznek az Olimpiai Védnöki Testület tagjaival.

"Ha a MOB közgyűlése pozitívan dönt, összejövünk és megnézzük hogyan tovább. Két-három hetente egyeztetünk, jövő kedden lesz a következő, ott már szeretnénk egy konkrét programot kialakítani. A kollégáim már készítik és a védnöki testület tagjai is javaslatot fognak tenni arra, hogyan tudunk minél szélesebb körben az emberekhez eljutni, hogyan tudjuk őket tájékoztatni és megnyerni őket ennek az ügynek."

"Minden támogatót szívesen látunk, ezért kértük a média támogatását is, úgy tudjuk társadalmilag még jobban elfogadtatni, ha a média érzi, hogy van benne lehetőség, a korrekt tájékoztatás tud további erőt adni nekünk, a döntéshozóknak és az embereknek is. Minden segítség jól jön, ezért is gondoltuk úgy, hogy megkeressük a nagyobb szervezeteket, testületeket - a Kereskedelmi és Iparkamarától kezdve az akadémiáig - , amelyek a saját területükön tovább tudják adni, miről szól egy ilyen pályázat beadása, miért lenne érdemes olimpiát rendezni. Nem szeretnénk olyan területet hagyni, ahova nem jutnánk el és ne mondanánk el mindezt."

A Budapesti Olimpiáért Mozgalom és az Ipsos által készített friss felmérés szerint 60 százalékos most a támogatottsága az olimpiai pályázat gondolatának. Ez akár elég lenne most is, de ha szeptemberig minden hónapban egy-két százalékot hozzá tudunk tenni, az csodálatos lenne és meghatározó erőt jelentene. Ez sem rossz, nem kell szégyellni, de a társadalmi konzultációs munka elején vagyunk, ezért ez még fokozható.

"Az nagyon jó és szeretném megköszönni, hogy a pártok nem exponálták magukat eddig és remélem, távol is tudják tartani magukat, persze szükség van az ő támogatásukra is, de nem most. Nem azt az időt éljük, hogy szükség lenne bármilyen, ehhez kapcsolódó politikai véleménynyilvánításra. Abban látom az erőt, ha meglesz a társadalmi támogatottsága a pályázat beadásának, akkor a pártok 'kényszerhelyzetbe' kerülnek. Magyarországon nincs olyan párt, ami ebben az emberek akarata ellen menne, tehát jók azok a lépések, amelyeket megtettünk. Vannak korábbi negatív példák, azok nem sikerültek túl jól, mert túl korán beleszólt a politika, nem hagyta, hogy egy civil szervezet, köztestület az emberek oldaláról fogalmazza meg, hogy az akaratot onnan lehessen megérezni. Most egészen jók vagyunk."