6 °C
Minderre azután került sor, hogy decemberben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a gazdaságosabb olimpiák érdekében fogadott el reformcsomagot.
A NOB az Agenda 2020 elnevezésű programban foglaltak szerint a fenntarthatóbb, olcsóbb és megtérülő játékokat támogatja, mindemellett ösztönzi a meglévő, valamint az ideiglenes és elbontható helyszínek legteljesebb felhasználását, s lehetőséget biztosít a több városban történő, kivételes esetben országhatárokon túlnyúló rendezésre.
A 2024-es olimpiára a jelentkezési határidő szeptember 15., a házigazdáról pedig 2017 nyarán, Limában dönt a NOB.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tavaly december 8-án fogadta el az Agenda 2020 modernizációs programot, amely révén a jövőben a jelenleginél olcsóbban, gazdaságosabban lehet nyári és téli olimpiát rendezni.
A NOB kétnapos, monacói közgyűlésén a Thomas Bach elnök által benyújtott 40 pontos reformcsomag "alapjáról", az eddiginél hatékonyabb és rugalmasabb jelentkezést biztosító javaslatról voksoltak.
A NOB célja, hogy vonzóbbá tegye a rendezést, s lefaragja a költségeket. A hatékonyabb és a korábbinál költségkímélőbb lebonyolítás érdekében a házigazda városnak bizonyos korlátok mellett megengedik, hogy más helyszínen, akár az adott országon kívül rendezzen meg egy-egy versenyt. Sőt, a NOB engedélyezi teljes sportágak vagy szakágak versenyeinek a rendező városon kívüli lebonyolítását.
Új a rendszerben az is, hogy a potenciális jelentkezők - még mielőtt belevágnának a hivatalos kandidálásba - előzetesen egyeztetnek a NOB-bal a terveikről. Így elkerülhetőek a fölösleges kiadások. A NOB állja több esetben a pályázó városok küldötteinek utazási és szállásköltségeit a különböző prezentációkra. A nyertes pályázónak a NOB hét év alatt egymilliárd dollárt biztosít.
A NOB ösztönzi a meglévő helyszínek maximális kihasználását, illetve ideiglenes és elbontható csarnokok létesítését. Hangsúlyozza, hogy elsődleges szempont a fenntarthatóság, ezért felügyelné az utóhasznosítást a nemzeti olimpiai bizottságok és külső szervezetek támogatásával. A modernizációs program szerint a NOB "kulcsrakész" megoldásokat biztosítana a szervezőknek azokon a területeken, amelyek speciális olimpiai szakértelmet igényelnek.
Bach nem titkolta, ártott az olimpia nimbuszának, hogy a 2022-es téli játékokra eredetileg hat város jelentkezett, de négy - elsősorban pénzügyi okokból - visszalépett, s csak Peking, illetve a kazah Almati maradt versenyben.
A monacói közgyűlésen eltörölték azt a határt, amely szerint a nyári játékokon legfeljebb 28 sportág szerepelhet, és döntöttek arról, hogy a programba bekerülőknek már nem kell kivárniuk az eddig megszokott hét évet.
A NOB-tagok a Thomas Bach elnök által benyújtott 40 pontos reformcsomag részeként döntöttek úgy, hogy a mindenkori házigazda - bizonyos korlátok mellett - maga határozhat sportágak felvételéről. Megkötés ugyanakkor, hogy nem lépheti át nyári olimpia esetén a 10 500, téli játékoknál pedig a 2900 fős sportolói létszámot, és 310 számnál többet nem rendezhet.
Az eddigi 30 nyári olimpia közül 9 esetében merült fel a magyar főváros házigazdaságának lehetősége:
1896: A rendezést Athén kapta, az előkészületek azonban nagyon vontatottan haladtak, ezért az "ötletgazda" Coubertin báró és a NOB magyar alapító tagja, Kemény Ferenc levélváltása során felmerült
Budapest esetleges szerepvállalása. Egy Averoff nevű, dúsgazdag görög kereskedő azonban a görögök segítségére sietett és az ókori játékok hazájában rendezték az első újkori olimpiát.
1916: A NOB 14. ülését 1911-ben Budapesten tartották. Ekkor merült fel olimpiai helyszínként a magyar főváros. Hat pályázó közül később Berlinnek ítélték a rendezés jogát, de az olimpia az I. világháború miatt elmaradt.
1920: Budapest még a világháború kitörése előtt ismét a jelöltek között volt, de mint vesztes hatalom még a magyar sportolókat sem engedték indulni Antwerpenben.
1936: Tizenhárom város, köztük négy német és Budapest jelentkezett olimpiarendezésre. A magyar főváros szavazatot sem kapott. Már az első körben eldőlt a küzdelem Berlin (43) javára Barcelona (16) ellenében.
1940: Budapest is a pályázók között volt, de a szavazás Tokiónak kedvezett (36) Helsinkivel (27) szemben. A japán főváros később visszalépett, Helsinki 1938-ban elvállalta a vendéglátást, de a II.
világháború kitörése miatt az olimpia elmaradt.
1944: Budapest újra a pályázók közé került, de a szavazást London nyerte (20) Róma (11), Detroit (2) és Lausanne (1) előtt. Végül erre az olimpiára sem került sor.
1960.: Hét város, köztük Budapest pályázatáról 1955 tavaszán Párizsban döntöttek. Róma a harmadik körben kapta meg a rendezés jogát (15, 26, 35) Lausanne előtt (14, 21, 24). Budapest az első
körben 8, a másodikban 1 szavazatot kapott, a harmadikban már egyet sem.
2001: Orbán Viktor miniszterelnök lausanne-i látogatása során bejelentette Juan Antonio Samaranch NOB-elnöknek a 2012-es játékokra vonatkozó kandidálási szándékot. 2002. február 26-án az Országgyűlés elfogadta azt a határozatot, amely a XXX. olimpiai játékok és a XIV. paralimpia 2012-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szól, s őszre elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány. 2003. április 30-án a Medgyessy-kormány úgy döntött, hogy nem tud pénzügyi garanciát adni a 2012-es olimpia megvalósításához Budapest számára, mert nem állnak rendelkezésre a szükséges források.
2005: Budapesten 15 magyar nagyvállalat kezdeményezésére megalakult a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) egyesület, amelynek célja, hogy Magyarország rendezzen nyári olimpiát 2016-ban vagy 2020-ban. Az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága 2009 decemberében úgy döntött, benyújtja a 2020-as olimpiarendezési pályázatot előkészítő törvénytervezetet a Parlamentnek, ám a törvényjavaslat tárgyalása nem kezdődött el. Februárban a Nemzeti Sporttanács, majd a Nemzeti Sportszövetség (NSSZ) is jelezte, nem támogatja a törvényjavaslatot.
2015: A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlése úgy döntött, hogy javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét.
