Rodriguez sírt, a brazilok szenvedtek - de létrejött a brazil-német álomelődöntő

Infostart
2014. július 5. 05:43
A német válogatott kétszer játszott eddig a tornán európai csapattal - s másodszor nyert, kapott gól nélkül. A brazil válogatott mindkét belső védője gólt szerzett, majd James Rodriguez, a góllövőlista vezetője hatodik góljáig jutott. Az előző két mondat hozadéka: a jövő keddi első elődöntőben Brazília és Németország találkozik majd.

Joachim Löw, a Nationalelf szövetségi kapitánya alkalmasint maga is úgy gondolta, a védelem mélyen tudása alatt teljesített az algériaiak elleni nyolcaddöntőben. Visszatért a csapatba Mats Hummels - a Bild idézte a középhátvéd barátnőjét, aki szerint a maga által készített szójaitaltól gyógyult meg a Borussia Dortmund játékosa -, s Philip Lahm került a jobbhátvéd helyére.

Per Mertesacker, vélhetően nem azért, mert egész Németországot felháborító stílusban beszélt a nyolcaddöntő utáni televíziós interjúban, csak a kispadra ülhetett. A tornán először kezdett Miroslav Klose, ami egyben azt jelentette, hogy Mario Götze csak a padra ült, Thomas Müller pedig visszahúzódott egy sorral az ék mögé.

A franciáknál Antoine Griezmann kezdett - az volt előzetesen az egyetlen kérdés, hogy ő, vagy Olivier Giroud játszik-e majd. A Kékek a 4-1-2-2-1-es felállást választották, a védelmi kvartett előtt Cabaye, előtte Pogba és Matuidi, az ék, Benzema mögött pedig a Valbuena, Griezmann kettős játszott.

A német válogatott alapfelállása 4-2-3-1 volt, Schweinsteiger és Khedira előtt a Müller, Kroos, Özil trió, legelöl pedig Klose kezdett. Nem éppen hűvösben. Rio de Janeiróban, helyi idő szerint alig benne a délutánban, 26 fok és 88 százalékos páratartalom kínozta a csapatokat.

Néhány kósza francia akció után még az első negyedórában vezetést szereztek a németek: Mats Hummels erőszakosan és erélyesen ugrott fel, s kihasználva Raphaël Varane hibáját Hugo Lloris kapujába bólintotta a labdát. Ez volt a franciák ötödik mérkőzése a világbajnokságon, egyben a második, amelyet európai csapat ellen vívtak. Csak európaitól kaptak gólt, hiszen Lloris hálója a hondurasiak, az ecuadoriak és a nigériaiak ellen is érintetlen maradt.

Utóbb meg kell állapítani: a gól - sorozatban hat olyan találkozó után, amelynek első félidejében nem született gól - eldöntötte a mérkőzést. A franciák támadójátékának hatékonysága meg sem közelítette, mondjuk a hondurasiak, vagy a svájciak ellenit. Karim Benzema ugyan próbálkozott, de ő sem tudta megismételni korábbi jó teljesítményeit.

"Vezetés, teljesen megérdemelten" - írta a mérkőzés szünetében a Bild a címlapján, s aligha lehetett vitatni a megállapítás jogosságát. Mint ahogy azt sem, hogy a Nationalelf bölcsen játszott, s ha a Klose helyére beállt Andre Schürrle higgadtabb, még fölényesebb győzelemmel juthatott volna a legjobb négy közé. Így ellenben maradt a rút számadat: az elsőt kaput találó gólból ugyan vezetést szereztek, de a folytatásban már csak kétszer tudták eltalálni a ketrecet, Lloris mindkétszer hárított.

A németek napra pontosan hatvan évvel első világbajnoki győzelmük után vb-rekordot állítottak be. A németek sorozatban negyedszer jutottak a világbajnoki elődöntőbe, s erre korábban még egyetlen csapat, egyetlen ország válogatottja sem volt képes. Az 1966-os angliai World Cup óta, ha úgy tetszik a Bundesliga életre hívása óta 16 világbajnoki tornából tízszer eljutottak a legjobb négy közé.

Más kérdés, hogy nyerni egyszer sem tudtak 1990 óta, s így a legutóbbi három tornán, 2002-ben döntőt játszhattak, 2006-ban és 2010-ben harmadikok lettek. Némi, és talán kicsit erőltetett párhuzammal, most is van egy olyan domináns kapusuk, mint a Távol-Keleten Oliver Kahn volt, Manuel Neuer eddig a torna legjobbja a maga posztján.

A franciák kieséséről egy érdekes adat: a Kékek a második világháború óta hatodszor jutottak el a csoportmérkőzések után az egyenes kieséses szakaszba, s a mostani volt az első, hogy ezen alkalmakkor nem jutottak el legalább az elődöntőig!A második mérkőzés előtt a nagyvilág meglepődve értesült az edzők döntéseiről. Luiz Felipe Scolari egyet kényszerűségből, egyet saját döntése alapján cserélt, a gyenge formában lévő Daniel Alves és az eltiltott Luiz Gustavo kikerült a csapatból, Maicon és Paulinho is kezdett. A kolumbiaiaknál José Pekerman kihagyta Jackson Martínezt, Víctor Ibarbo kapott játéklehetőséget.

Érdekes, hogy a kolumbiaiaknál a teljes védelmi négyes, valamint Cuadrado, Guarín és Ibarbo is olasz klub tagjaként került a keretbe. James Rodriguezt a megszokottnál egy kicsit hátrább rendelte az argentin szövetségi kapitány.

A brazilok kiválóan kezdték a mérkőzést, Neymar szöglete után Thiago Silva már a hetedik percben vezetést szerzett. Úgy fest, ha nem Neymar, akkor a két középső védő egyike talál a kapuba. Thiago Silva személyében a brazil csapatkapitány szerzett gólt, ilyesmire nem volt példa húsz éve (!), Raí 1994-es találata óta.

A gólpasszt Neymar adta, sem 2006-ban, sem 2010-ben nem jutott brazil játékos a "kanadai listán" öt pontig - a négygólos Neymar az első asszisztja után már ott tart. Egyébként Thiago Silva gólja volt vb-n a brazilok leggyorsabb találata Ronaldo 2006-ban a ghánaiaknak rúgott gólja óta.

Az első félidő egyébként látványosabb játékot hozott, mint az első pénteki mérkőzés, tipikus dél-amerikai futballt láthattunk, annak minden előnyével és kevéske hátrányával. Utóbbiakra gondolva: rengeteg volt a "tüske" (22 a braziloktól, 22 a kolumbiaiaktól a 96 perces játékidő alatt), s sok a színészkedés.

A brazilok 75 percen keresztül jobban játszottak, mint korábban - talán a gyenge kameruniak elleni mérkőzésüket kivéve -, az első félidőben Paulinho, Neymar és Hulk is rendre lefutotta a kolumbiaiakat, Fernandinho pedig uralta a középpályát. James Rodriguez akkor még nem tudott megbirkózni a nagyon szoros védőőrizettel - s a brazil védők fizikai fölényével.

A második félidő sokkal kiegyenlítettebb futballt hozott, a kolumbiaiak lábra kaptak. Meg egy gólt - a másik belső védő, David Luiz is a kapuba talált, egy 30 méteres szabadrúgásból. Alkalmasint a nagyvilág akkor azt hitte, a brazilok már bejutottak az elődöntőbe, a kolumbiaiak azonban másként gondolták. James Rodriguez álompasszából Carlos Bacca gólhelyzetbe került, Julio César csak tizenegyes árán tudta megállítani.

Rodriguez gólra váltotta a büntetőt. A hármas sípszó óta tudjuk, ez volt az utolsó mérkőzése a tornán, hat gólt szerzett öt mérkőzésen, mindegyiken a kapuba talált. Óriási sztár lett, a mérkőzés előtt a BBC olvasói voksolhattak, őt, vagy Neymart látnák-e szívesebben a csapatukban. A kolumbiai nyert 70-30-ra!

A brazilok meg a negyeddöntőben 2-1-re, de a végén nagyon meg kellett szenvedniük érte. Thiago Silva eltiltása miatt nem játszhat majd az elődöntőben, s kérdéses mi lesz a hordágyon levitt, már e találkozón sem egészséges Neymarral. A brazilok orvosa szerint a játékos csigolyatörést szenvedett. Ha jó az első diagnózis, Neymar biztosan nem játszhat már a tornán.

José Pekerman másodszor vérzett el a válogatottjával a rendező ország csapata ellen a világbajnoki negyeddöntőben, 2006-ban az argentinokkal a németek, most a kolumbiaiakkal a brazilok ellen esett ki. Nyolc éve tizenegyes-párbajban, azaz a mostani volt az első vb-veresége!

A kolumbiaiak búcsújával talán a torna legszebben játszó csapata, James Rodriguez személyében a torna (eddigi) legjobb játékosa búcsúzott.

Az ifjú csillag a lefújás után zokogott a kezdő körben, mély fájdalomban. Még csak 22 éves, de ki tudja, lesz-e még egy ilyen menetelése a válogatottjával? Négy év múlva, Oroszországban, ott lesz-e egyáltalán a kolumbiai válogatott, s ha igen, teljesen más éghajlati körülmények között, tud-e majd ugyanígy játszani?

A síró Jamest David Luiz vigasztalta. Lett volna miért önmagát ünnepelni, de ő az ellenfelet magasztalta. Mezt cserélt vele, s közben azt mutatta a közönségnek, igen, ez a fiú, ez igazán megérdemli az ünneplést. Fair Play-díjas gesztus volt.