A biometrikus személyazonosítás fiziológiás ismérvek alapján történik. "Számos biometrikus rendszert ismerünk: ujjlenyomat, hangfelismerés, fontos, hogy mindig valamilyen testi vagy egyéb adottságot mér a rendszer, és abból próbál azonosítani" - magyarázta Györgydeák Péter.
"A vénaszenzorban alapuló technológia belső, kívülről nem látható ismérvet azonosít. Érintésmentesen, egészségre nem ártalmas módon, infravörös fény kibocsátásával méri a tenyérben található vénastruktúrát, a bőr alatti hajszálerezetet. A szenzor által elhelyezett ötmillió referenciapontot digitalizáljuk, amely visszafejthetetlenné, nem reprodukálhatóvá és névtelenné teszi a mintázatot, mert nem rögzít képet" - hangsúlyozta a Biosec Kft ügyvezetője.
"A vénaszenzoros azonosítás előnye az ujjlenyomattal szemben, - ami elkopik és rengeteg külső tényező is befolyásolja -, ha él a végtag, tudjuk azonosítani és egészségügyi, egyéb tényezők nem befolyásolják a mintavételt. Az egyén számára is kényelmes, nem kell semmibe belenézni, ujjlenyomatot leadni, csak a szenzor fölé kell tartania a kezét" - mondta Györgydeák Péter. Hozzátette: "titkos adatgyűjtésre ezért nem is alkalmas, az azonosított önkéntesen helyezi a szenzor fölé a kezét."
"Amellett, hogy ez a legbiztonságosabb azonosítási eljárás, a legköltséghatékonyabb is, a szenzoron és a szoftveren kívül ugyanis nincs szükség más eszközre. Nemzetközi szinten több referenciánk van, de már Magyarországon is egyre több helyen használják, a ferencvárosi stadionban is ilyen, vénaszenzoron alapuló személyazonosító rendszert szerelnek a kapukba" - mondta a Biosec Kft. ügyvezetője.
Hanganyag: Szabó Gergõ