"Mikor kijöttünk a pályára magunk sem hittünk a szemünknek, hogy ilyen csodás napot fogtunk ki" - írja Pauman Dániel a Kajak.hu oldalon. Az izgalmas beszámolóból kiderül az is, hogyan kapták a gyorsan legendássá váló puszikat a rajt előtt edzőjüktől, Fábiánnék Rozsnyói Katalintól: "S látom, hogy Kati néni odamegy Zolihoz, aztán Szafihoz, Tomához s ad nekik puszit a fejükre! Mi a manó?" - így emlékszik vissza a versenyző.
A beérkezés után egy ideig a négyes azt sem tudta, hogy felértek-e a dobogóra! Pauman ezt írja ezekről a kiélezett pillanatokról: "Kinéztem balra, aztán jobbra és nem tudtam, mi van! A németek 3. és 4. embere ott volt, ahol én. -Bakker a németek megvertek minket! Aztán láttam, hogy ők nem örülnek, a szlovák srác (Gelle Peti) ketté töri a lapátját a hajón vagy a német sztrók volt? Már nem is emlékszem.. Nézek ki kérdőn a partra és várom a megerősítést Botitól és Gidától, hogy hanyadikok lettünk, de ők csak rázzák az öklüket. Előre kiabálok: Zoli mennyi? Zoli hanyadik? Toma leborul a dekkre, basszus nem hiszem el, hogy lecsúsztunk a dobogóról!!! Aztán kinézek újra jobbra és a kivetítőn kiírják: 1 AUS. 2. HUN.... MÁSODIK!!! Üvöltöm!!! Második! és leng a karom!"
A versenyző írásának teljes szövege a Kajak.hu oldalon olvasható.