Ennél drámaibban nem alakulhatott volna a találkozó. Feljöttünk két gólos hátrányból, a meccs többségében jobbak voltunk, de nem jött össze semmi. Küzdöttünk, de olyan potyagólokat kaptunk, ami egy világbajnokságon nem fér bele.
Mi a véleménye a játékvezetők teljesítményéről?
Oda-vissza voltak hibák, szóval ezt nem emelném ki. Sok kiállítást kaptunk, a végén már szinte nem mert belefújni a bíró, mert nem akarta eldönteni a meccset, ám aztán mégis sikerült. Vissza kell nézni, de jogosnak tűnt Horváth András büntetése. Ezzel el is dőlt.
Mennyit számított, hogy az olaszok többet pihentek?
Az első harmadban azért pörögtek jobban, mert mi fáradtabbak voltunk, de aztán mi is felvettük a tempót. Szoros meccs volt, lehetett érezni, hogy egy gól dönt. Ezúttal nem sikerült nyerni, amit sajnálok, mert itthon egy ilyen remek közönség előtt kikapni borzasztó érzés. Inkább kaptunk volna ki simán.
A fiatalok vagy a rutinos játékosok a szomorúbbak most?
Az idősebbeknek azért nehezebb, mert nekem is az utolsó vb-m volt, Sille Tamásnak is. A fiatalok pedig óriási esélyt szalasztottak el, ki tudja, a jövőben lehet, hogy nehezebb lesz felkerülni a világelitbe. Mindenkinek rossz érzés ez, mert egy ekkora siker kapujában megbotlani mindig nehéz, főleg, ha ilyen kevésen múlik.
Már végleg eldöntötte, hogy visszavonul?
Úgy érzem, hogy váltani kell, a fiataloknak át kell adni a stafétabotot.