"Az 1992-ben bevezetett Bajnokok Ligája óriási sikert hozó mintájára már régen felvetődött ennek lehetősége. A nemzeti szövetségeknek így az UEFA fix összeget garantál, amely számszerűleg ugyan nem publikus, de az MLSZ esetében jelentősen nagyobb összegről van szó, mint amit jelenleg kap a közvetítési jogokért" - jelentette ki Berzi.
A sportvezető azt is elárulta, hogy a nemzeti szövetségek azt maguk dönthették el, hogy a kvalifikációs mérkőzéseikre a reklámtáblák hány százalékát értékesítsék központilag, az MLSZ ezt 50 százalékban határozta meg.
Berzi kiemelte, hogy az UEFA csak a selejtezős találkozók közvetítési jogait értékesíti, azaz a barátságos meccsek, illetve az utánpótlás-válogatottak összecsapásainak közvetítési jogait továbbra is a nemzeti szövetségek adhatják el, ami további plusz bevételeket eredményez.
A korábbi rendszer hátrányával kapcsolatban az MLSZ elnökségének tagja kifejtette, hogy csak akkor jártak jól a nemzeti szövetségek a közvetítési jogokat illetően, ha a válogatott egy csoportba került a nagy hatos, azaz az angol, a francia, a holland, a német, az olasz, vagy a spanyol együttes valamelyikével.
Az UEFA párizsi kongresszusán kedden jelentették be, mind az 53 nemzeti szövetség hozzájárult, hogy az európai konföderáció a 2016-os Eb- és a 2018-as vb-selejtezőket centralizáltan értékesítse.