Már az önmagában sokkoló, ha a Milan a Watfordtól szerződtet valakit, így a jamaicai születésű, de angol válogatott csatár helye a listán megkérdőjelezhetetlen. Blissettet óriási meglepetésre vette meg az olasz sztárklub 1983-ban egymillió fontért, de egy szezon alatt mindössze öt gólt szerzett, így vissza is tért a Watfordhoz. A támadó az angol bajnokságban kiváló mutatóval rendelkezett (415 bajnokin 149 gól), de ezt nem nagyszerű technikájának, hanem erejének és munkabírásának köszönhette.
Allan Simonsen
Egy aranylabdás a Charlton Athleticben? Ez nem mindennapi. A dán csatárról 1983-ban 300 ezer fontért mondott le a Barcelona, mivel akkor igazolta le Diego Maradonát, és meg kellett válnia egy külföldi játékostól. Az akkor másodosztályú londoni klubban 16 meccsen kilenc gólt szerzett Simonsen, de a Charlton nem tudta állni a bérét, így pár hónap után hazatért, és a Veljében fejezte be karrierjét.
Ali Dia
Sokan egyenesen a Premier League történetének legrosszabb játékosaként emlékeznek a szenegáli csatárra, noha csak egyetlen mérkőzésen szerepelt az angol élvonalban. Leigazolásának története nem mindennapi: a Southampton akkori menedzsere, Graeme Souness 1996-ban kapott egy hívást egy magát az aranylabdás George Weah-nak kiadó ügynöktől, aki beajánlotta unokatestvérét, az állítólag 13-szoros válogatott támadót.
Souness látatlanban egyhónapos szerződést adott Diának, aki a Leeds elleni meccsen rögtön a kispadon találta magát. A 32. percben megsérült Matt Le Tissier, így a menedzser becserélte a támadót, ám Dia annyira pocsékul játszott, hogy az 53. percben őt is lehozta Souness. "Rossz volt nézni, úgy mozgott a pályán, mint Bambi a jégen" - emlékezett vissza később Le Tissier.
A meccs után többet nem látták a klubnál Diát, akiről kiderült, hogy nincs rokoni kapcsolatban Weah-val és válogatott sem volt. Korábban alsóbb osztályú francia és német együttesekben szerepelt, míg angol csapatoknál próbajátékon vett részt, de sem a Bournemouth-nak, sem a Port Vale-nek nem kellett. A southamptoni kaland után az amatőrligában szereplő Gatesheadben szerepelt, majd a Northumbriai Egyetemre iratkozott be.Ronnie O'Brien
A Middlesbrough tartalékcsapatából a Juventushoz - ez sem mondtható átlagos pályafutásnak. A tehetséges ír középpályás 1999-ben ingyen került a torinói együtteshez, de egyetlen tétmeccsen sem lépett pályára. Négyszer is kölcsönadták (Lugano, Crotone, Lecco, Dundee United), majd 2002-ben felbontották a szerződését. Ezt követően az Egyesült Államokban próbált szerencsét, a Dallas és a Toronto után a San José csapatában szerepelt.
Claudio Caniggia
Az argentin sztár olaszországi és portugáliai légióskodás és egy drogbotrány után 2000-ben, 33 évesen a skót Dundee-hez szerződött. Az összeállítás többi szereplőjével ellentétben a vb-ezüstérmes meg tudta ragadni az esélyét, és a szurkolók egyik kedvencé vált, valamint sikerült visszakerülnie a válogatottba is. Egy idényt töltött a Dundee-nél, 25 meccsen nyolc gólt szerzett, és felhívta magára a Rangers figyelmét, amely 2001-ben leigazolta. A szélvészgyors játékos bekerült a 2002-es vb-keretbe, de a tornán nem lépett pályára.
David Bellion
Sir Alex Ferguson ritkán nyúl mellé, de a francia csatár megszerzését vélhetően ő is gyorsan megbánta. A Manchester United kétmillió fontért vette meg Belliont, noha korábban a kiesés ellen küzdő Sunderlandbe sem tudott bekerülni. A francia támadó legtöbbször csak csereként kapott szerepet a Vörös ördögöknél, majd 2005-ben kölcsönadták a West Hamnek és a Nice-nek.
Socrates
Teljes nevén Socrates Brasileiro Sampaio da Souza Vieira de Oliveira, a 60-szoros brazil válogatott sztár 50 évesen, 2004-ben fogadta el az angol amatőrcsapat, a Garforth Town ajánlatát, és játékos-edző lett. A dél-amerikai sztár mindössze egyszer, 12 percre cserélte be magát a Tadcaster Albion ellen.