Sokan a külföldi labdarúgóknak tulajdonítják, hogy az angol bajnokság a legjövedelmezőbb pontvadászattá vált az európai futballban. Az 1990-es években Eric Cantona, Dennis Bergkamp, David Ginola, Ruud Gullit és Gianfranco Zola, az ő hatásukra pedig a busás televíziós és egyéb szponzori szerződések sokat tettek azért, hogy a Premier League rendkívül jövedelmező üzleti vállalkozássá nőtte ki magát. Az angol klubok anyagilag is megerősödtek az utóbbi években, alig volt olyan labdarúgó, akit ne tudtak volna megszerezni a többségében külföldi tulajdonos kezében lévő élcsapatok. A jólét pedig a sikereket is magával vonzotta, ezt jelzi, hogy az utóbbi négy évben rendre volt angol csapat a BL-döntőben, a legutóbbi két kiírásban pedig 3-3 együttes szerepelt a legjobb négy között.
A The Times által megkérdezett sportügynökségek szerint ugyanakkor megfordulhat az a folyamat, amely során a szigetországi csapatok elcsábítják a kontinens tehetségeit. A font utóbbi hónapokban történt zuhanása miatt 18 százalékkal ér kevesebbet az euróhoz viszonyítva, ezért egy-egy játékosnak már nem annyira vonzó a Premier League-be szerződni, ha csak a fizetést vesszük alapul.
A brit valuta leértékelődése befolyással van arra is, hogy a klubok milyen labdarúgókat tudnak leigazolni. Korábban 3 millió fontból egy megfelelő képességű külföldi védőt meg tudtak szerezni, hiszen az 4,5 millió eurónak felelt meg, ám most csak 3 millió eurót ér, amiért már egy csak gyengébb futballistát lehet igazolni - fejtette ki az ügynökség egyik munkatársa.
Egy másik neves ügynök, Athole Still arra hívta fel a figyelmet, hogy a font dollárral szembeni leértékelődése a dél-amerikai játékosok Angliába igazolását nehezítheti, hiszen az ottani csapatok javarészt ebben a fizetőeszközben számolnak. A font 25 százalékkal ér kevesebb a dollárhoz viszonyítva, mint 5 hónappal ezelőtt.
Az ügynökségek szerint a tehetős angliai klubok ezentúl is beszállhatnak a legjobb külföldiekért folyó harcba, ám kétszer is meggondolják, hogy kit is vesznek meg, és a fizetésekben is visszafogják magukat. Sok külföldi játékos fontban kapja a fizetését, így alaposan megdöbbenhetett, hogy az összeg értéke jelentős csökkent, ha hazája fizetőeszközéhez viszonyítja azt. Éppen emiatt pedig megpróbálnak majd nagyobb bért kiharcolni maguknak a tárgyalásokon, de kérdéses, hogy a klubok mindezt mennyire engedhetik meg.
Mindezek mellett egy pozitívumot könyvelhetnek el a csapatok - legalábbis azok, amelyek az európai kupákban szerepelnek. Mivel az UEFA svájci frankban folyósítja a pénzdíjakat, így angliai viszonylatban ugyanaz az összeg 25 százalékkal ér többet.
Kérdéses persze, hogy ez képes-e ellensúlyozni a jelentős veszteségeket. Mivel a válasz valószínűleg nem, így fordulhat elő, hogy hosszú idő után először az olasz, spanyol és francia klubok inkább vevőként keresik fel a szigetországi együtteseket a januári átigazolási időszakban.