Folytatta jó őszi sorozatát a magyar labdarúgó-válogatott: az Albánia és Málta ellen megnyert világbajnoki selejtezők után az esztendő utolsó válogatott mérkőzésén is nyert, Észak-Írország ellen, idegenben. A gólokat Torghelle Sándor és Gera Zoltán szerezték.
Rossz talajú pályán, rossz időjárási körülmények között játszott a magyar csapat - de ezeket a negatívumokat nagyjából a második félidő közepére abszolút elfelejtettük. Erwin Koeman szövetségi kapitány a 4-4-2-es hadrend mellett döntött, így Torghelle Sándor és Rudolf Gergely is bekerült a kezdőcsapatba.
Ezúttal Halmosi Péter játszott balhátvédet (illetve sokszor bal oldali középpályást), s a kapitány az utóbbi időben sok mérkőzést játszott Dárdai Pállal szemben Tóth Balázsnak adott játéklehetőséget.
Az első félidőben ugyan még nem született gól, de akkor is jobban futballozott a magyar csapat ellenfelénél. Torghelle Sándor és Huszti Szabolcs is kihagyott egy-egy helyzetet, de alkalmasint ennél a ténynél fontosabb, hogy a rossz körülmények ellenére is kifejezetten bátran, önbizalommal telve futballozott a magyar válogatott.
A védelem kifejezetten jól zárt, Babos Gábornak ebben a 45 percben nem is akadt nehezebb védeni valója. Erwin Koeman nyilvánvalóan nyerni és nem kísérletezni vitte a csapatot Belfastba, erre is utalt az a tény, hogy nagyon sokáig fennhagyta a pályán mind a tizenegy kezdő játékosát.
A legnagyobb dilemmája Juhász Roland esetleges lecserélése volt: a 90 percet tekintve a magyar csapat legjobbjának bizonyuló védő szemöldöke az első félidő vége felé felszakadt. Ápolták, összekapcsolták a szemöldökét - az Anderlecht védője pedig játszott tovább.
Az ő jó játéka mellett feltűnő volt az is, hogy a magyar csapat a jobb oldalán többször is a hazaiak bal oldali védelme mögé tudott kerülni, ebből alakultak ki a legveszélyesebb helyzetek.
S hasonlóból született az első gól is, alig három perccel azután, hogy Babos bravúrral védte Healy, a legnevesebb északír nagyon közeli próbálkozását. Egy másik helyzetnél Torghelle Sándor, a kaputól 35 méterre, háttal állva Huszti Szabolcs elé tette a labdát. A szélső elviharzott a jobb oldalon, okosan középre tette a labdát, s a felérkező Torghelle, Chris Baird, az északír balhátvéd lába között a hálóba lőtte a labdát.
A gól után erőteljesebben támadott az északír válogatott, a csereként beállt Dean Shiels került helyzetbe a tizenhatoson belül, de Juhász tanári módon elrúgta előle a labdát.
A 71. percben tulajdonképpen eldőlt a mérkőzés: Babos hosszú előreívelése után Gera Zoltán (aki addig nem tartozott a csapat legjobbjai közé) maga elé engedte a labdát, majd 22 méterről óriási gólt lőtt a jobb alsó sarokba.
A hátralévő percekben az északírek megpróbálkoztak a szépítéssel, de a magyarok jól védekeztek. Kihúzták gól nélkül, így a csapat immár 296 perce nem kapott gólt! Erwin Koeman, a nyolcadik mérkőzésén, negyedszer nyert a magyar csapattal, mérlege 4 győzelem, 3 döntetlen és egy vereség.
Észak-Írország - Magyarország 0-2 (0-0)
Belfast, 20 000 néző. Játékvezető: Schörgenhofer (osztrák)
Észak-Írország: M. Taylor (Tuffey, 46.) - Duff (McGinn, 56.), McGivern, Evans, Baird - Clingan, O'Connor, Brunt (Peterson, 70.) Gillespie - Healy (Thompson, 88.), Lafferty (Shiels, 46.).
Magyarország: Babos - Bodnár, Vanczák, Juhász, Halmosi - Vadócz, Tóth B. (Dárdai, 88.) -Gera, Huszti (Dzsudzsák, 84.) - Torghelle (Feczesin, 82.), Rudolf.
Gólszerző: Torghelle (57.), Gera (71.)